„Személyesen látni, közelről megtapasztalni – ez lett neki a legfontosabb. Én pedig vele tartottam. Mert engem is érdekelt minden, ami őt.”
Szinensi: Ninda élete és tanítása,
441. sómir
441. sómir
Hallihuat Fónird
43 659. famut dzsorehan
620
A suhurgi tévé szerint az ő világukon tudtak Ninda létezéséről és a körülötte kialakult, sok világra kiterjedő hírverésről, de nem osztoztak az iránta táplált immár csillagközi csodálatban – eddig a napig, suhurgi naptár szerint 59/138-ig. A suhurgi kupolaváros kétmillió lakója figyelte ámulva, amint Ninda kisétál a Hragar-frókm tövébe a köznapi kék köntösében, csak egy antiövvel a derekán és egy légmaszkkal az arcán, egy szál magában. Mert meg akarta nézni. Szinensi ott jött mögötte, ő is a köznapi fehér köntösében, antiövvel, légmaszkkal.
Mínusz ezerhatszázötvenkor, suhurgi idő szerint.
A város minden pontján a kivetítők már régóta csak ezeket a számokat mutatták. Egyenletesen csökkentek, kitartóan a nulla felé. Néha ugrottak egyet, följebb vagy lejjebb, amikor az újabb mérések eredménye mást mutatott.
Ninda zavartalanul sétált ki az égbe nyúló sziklafalhoz, amit utolsóként ő fog látni ilyen közelről. A tövénél a fal egészen meredek volt, s csak nagyon magasan, ahová már fel sem lehetett látni, ott kezdett kissé ferdülni. A Hragar-frókm háromszor olyan magas, mint a Hallihuat Fónird. Most még.
Erősen fújt a szél, de nem volt kellemetlen. A város túloldaláról, a síkságról jön, beszáguld ebbe a szűk völgybe, aztán eloszlik a hegyek között. Szinte tiszta nitrogén, a síkság ültetvényei még túl fiatalok ahhoz, hogy sok oxigént termeljenek. De a hőmérséklet kellemes volt, kicsit meleg, mint Jasszaniban.
– Milyen jól meg lehet figyelni a kőzetrétegeket – mondta Ninda, gondolati közléssel, ahogy Szinensivel mindig beszéltek.
– Igen, több száz van belőlük. Ez a sziklafal több milliárd éves.
Ninda megfordult, a másik falat szemlélte. Az is ugyanolyan volt, rétegezett.
– A rétegek megfelelnek egymásnak. Nézd, az a szélesebb, világos réteg nyolc-tíz rígin magasságban mindkét oldalon egyforma.
– Hát persze.
– De mi vájta ide ezt a völgyet?
– Hát azt nem tudom, sien. A víz ugye nem, hiszen az ember ideérkezéséig nem volt belőle egy csepp sem.
A fejük fölött, egészen magasan lassan keringtek az esszidzsinna megfigyelő robotjai. Ilgóran kijelentette, hogy semmilyen intézkedést nem tart túlzásnak a két gyerek biztonsága érdekében, és a suhurgiak siettek egyetérteni vele. A lányok antiövét a Hallihuat Fónirdról irányították számítógéppel, ha túl veszélyesre fordul a helyzet, azonnal kihozzák őket.
Mínusz ezerötszáz, suhurgi idő szerint. Szúni időben nagyjából egy limli.
– Kezdődik – mondta bent a városházán Ahuku planetológus.
A völgy távolabbi részén hirtelen fény lobbant, és valami sötét tömeg emelkedett a magasba. Ninda és Szinensi kíváncsian figyelte.
– Dzsangrihórun – tippelte Szinensi. Sokat láttak belőlük Dzsisszáfauron.
– Valami olyasmi – bólintott Ninda.
Megint fények lobbantak ugyanott, és végig a két szembenéző sziklafal mentén kövek kezdtek záporozni. Hat robot ereszkedett le a fejük fölé, hogy megvédjék őket, mindkettejüknek megvolt a három kijelölt robotja, amik háromszöget alkottak néhány ríginnel a fejük fölött.
A dzsangrihórunból már füstoszlop tornyosult a völgy fölé, de a szél az ellenkező irányba vitte.
A hat robot csakhamar munkához láthatott, azon a részen is elkezdtek zuhogni a sziklák, ahol ők álltak. Mínusz ezerháromszáznál már folyamatosan villogtak a zöld fénysugarak és porlasztották a lefelé tartó szikladarabokat, a két kislány pedig érdeklődve figyelte a háborút.
Csak akkor tudatosult bennük, hogy már a dzsangrihórun kitörése óta folyamatosan remeg a talpuk alatt a föld, amikor a rezgés hirtelen abbamaradt.
– Figyelem – szólalt meg Ahuku hangja a fülükben és mindenütt a városban. – Készüljetek, emelkedik a feszültség!
Csend. A sziklazápor is alábbhagyott.
– Azt hiszem, tényleg nagyot fog szólni – mondta Ninda mentális nyelven. – Érzed a hullámait?
– Igen – felelte Szinensi. – Ezt csak mi hárman érezzük egész Suhurgon.
A Hragar-frókm sziklafalat, a völgyet, a várost és a Hallihuat Fónirdot hirtelen iszonyatos erejű ütés érte alulról. Ninda és Szinensi három rígin magasra repült a levegőbe, és az övük nem is engedte le őket, mert a völgy talaja kettéhasadt, és hosszú szakaszon fekete füst tört fel belőle. Ellepte őket és néhány pillanatig nem láttak semmit. Amikor megint kitisztult a látásuk, már magasan a Hragar-frókm fölött lebegtek. Az esszidzsinna kiemelte őket, s kissé oldalra vitte, a legjobb irányba, hogy láthassák a sziklafal tetejéről lebillenő irdatlan kőtömeget, amely eleinte még csak lassan dőlt a mélybe, egyenesen a város fölé. Hallották a fülhallgatójukban a torokhangú suhurgi nyelven elhangzó, gyors parancsszavakat, de még semmi sem történt, a szikla pedig átbillent a fal peremén és zuhanni kezdett. Sokkal nagyobb volt, mint a Hallihuat Fónird. Aztán felvillant egy vakító zöld fénynyaláb, sokkal fényesebb Suhurg napjánál, és egy ideig úgy maradt, beragyogva az égboltot. Beláthatatlanul széles volt.
– Ejha – mondta Ninda fennhangon.
A fény éppoly hirtelen aludt ki, ahogy kigyulladt. Amikor a két kislány megint látott valamit, a kőtömeg helyén csak egy gyorsan táguló, szürke porfelhő maradt.
– Van tűzerejük – bólintott Szinensi.
A földrengés azonban még csak most kezdődött. A Hragar-frókm két szembenéző sziklafala elkezdett egymásnak dőlni. A Testvériség robotjai már kirepültek Nindáékkal együtt, s most a közelükben lebegtek, készen, hogy megvédjék őket. A völgy eltűnt a szem elől, a helyén füst- és porfelhő tört a magasba. A robaj minden elképzelhetőnél hangosabb volt. Milliárd és milliárd amdzsré indult meg lefelé, de Suhurg tektonikus erőinek úgy tetszett, hogy ne maradhassanak meg ott. Ahuku megint jelzett valamit, de nem értették a szavát a szörnyű zajban. A hegylánc távolabbi oldala dőlni kezdett kifelé, a várostól több tucat szirszire fekvő völgyekre még sokkal nagyobb sziklaomlás zúdult. Egy újabb sziklatömb indult meg a város fölött, most nem a völgy, hanem a síkság termőföldjei felé. Ezúttal a Hallihuat Fónirdból lövellt ki egy zöld fénycsóva, és ez a tömb is porrá vált.
Két mati telhetett el, amióta megkezdődött a földrengés, és a hegyláncra nem lehetett ráismerni. Persze látni sem lehetett, a porfelhők betakartak mindent.
– Itt Ilgóran – szólalt meg a fülükben az esszidzsinnun-fódir. – Jól vagytok?
– Miért ne lennénk jól? – kérdezett vissza Ninda egy tipikusan nindás, nyugodt mondattal, ami pillanatok alatt bejárta a Galaxist, annak ellenére, hogy élőben csak a Testvériség belső vonalán volt hallható.
– Visszahozlak a városba. Sajnálom, hogy nem láthattátok közelebbről, de a biztonsági szempontok már másodlagosak voltak ahhoz képest, hogy ha ott hagylak benneteket, nem láttatok volna semmit.
– Megértjük, Ilgóran – felelte Ninda, és a város kapujában könnyedén földet érve lecsatolta az antiövet, de a légmaszkot csak azután, hogy a kapu bezárult mögöttük. – Így is egyedülálló élmény volt. Suórin, Hallihuat Fónird.
Ezzel besétáltak a kapu mögötti térre, ahol több ezer suhurgi várta őket, lenyűgözve a két gyerektől, akik egyenesen odamentek a földrengés torkába – mert kíváncsiak voltak rá.
←oc-16 nyilvánosság [-19] A lehető legrosszabb helyen, a lehető legrosszabb időben született. Nem csoda, hogy hős lett belőle. (Ámmaít Ídara: Majdnem Ninda apja vagyok, 11.) :: Sỳÿndoṙeìa, Ḱaŷndïm, 59. śyỳllu 12., a kék órájaoc‑16 nyilvánosság oc-17 földrengés [-15] Személyesen látni, közelről megtapasztalni – ez lett neki a legfontosabb. Én pedig vele tartottam. Mert engem is érdekelt minden, ami őt. (Szinensi: Ninda élete és tanítása, 441. sómir) :: Suhurg, Hallihuat Fónird, 43 659. famut dzsorehan, 620oc‑17 földrengés oc-18 elnök [-18] Sokáig nem értették, mennyire fontos tulajdonsága, hogy bárhol, bármikor képes barátságokat kötni – öreggel, fiatallal, férfival, nővel, bárkivel a Galaxisban. Igazából az egyik legfontosabb tulajdonsága. (Aini: Ninda mint köznapi ember, 79.)oc‑18 elnök→
ph-17 dírvizsga [-535] És mindig előbukkant egy-egy újabb világ, amiről mi sosem hallottunk, de Ninda hírneve már ott is elterjedt, ott is tömegek imádják. Egyszer megemlítettem neki ezt, hozzátéve, hogy mennyi rengeteg világ lehet még, ahol rajonganak érte, és nem is hallunk róla. Bólintott és azt felelte, képzeljem el, hogy akkor még mennyi világ lehet, ahol soha nem is hallottak róla. (Szillon Nomboka Marotomandi: Útjaim Nindával, 217.)ph‑17 dírvizsga -485 (2127 › 60:29) 730 076 szó (701 933+24 000+4143) 5 056 362 betű (4 892 821+163 541) 5 593 765 jel (@537 403) | 689, 68,89%, 415 721 idézet, 13:52 mű 1019 átlag, 159 szórás -50–109 (ph-16, ne-4) | 0 címke 0 példányban 0 kategória 0% na-1 |
2199. nap, 330 szó/nap, 2299 betű/nap, 76:35/sómir, 0,96 oldal/nap | 2027.7.9.:564, 3087 20. 0:30 |
pr Prológus | |||
ELSŐ RÉSZ | |||
A SÖTÉTSÉG MÖGÜL | 250 (36%) | ||
na A HAJÓ | 29 (4%) 1 | ||
nb AZ ŰRBEN | 27 (3%) 30 | ||
nc RECEPTOR | 29 (4%) 57 | ||
nd A GALAXIS | 24 (3%) 86 | ||
ne LIAN, LIAN, LIAN | 24 (3%) 110 | ||
nf SZAISZ | 24 (3%) 134 | ||
ng MENEDÉK | 24 (3%) 158 | ||
nh HAZAÚT | 24 (3%) 182 | ||
ni ABRONCSVILÁG | 22 (3%) 206 | ||
nj LETELEPEDÉS | 23 (3%) 228 | ||
MÁSODIK RÉSZ | |||
HAJNALSUGÁR | 250 (36%) | ||
oa NAMINDAN-DZSÚMI | 30 (4%) 251 | ||
ob HÍRNÉV | 25 (3%) 281 | ||
oc LIMELULLÍ | 24 (3%) 306 | ||
od SAUNIS | 21 (3%) 330 | ||
oe ALAPPONT | 22 (3%) 351 | ||
of SẄTỲM ŮY DÅI ÁP | 26 (3%) 373 | ||
og SZINDORIA | 24 (3%) 399 | ||
oh A KISLÁNY | 24 (3%) 423 | ||
oi JANNÍHAUM | 25 (3%) 447 | ||
oj TANÍTÓ | 29 (4%) 472 | ||
HARMADIK RÉSZ | |||
AZ ÚJ FÉNY | 188 (27%) | ||
pa HINNULDUD | 22 (3%) 501 | ||
pb SUGÁRGÁT | 27 (3%) 523 | ||
pc HANGILAORAN | 25 (3%) 550 | ||
pd AZ ELSŐ SZÍAN | 25 (3%) 575 | ||
pe SINNÍ | 22 (3%) 600 | ||
pf AUSTA VAIRȲNTA KYVOMAS | 27 (3%) 622 | ||
pg ILGÁ | 24 (3%) 649 | ||
ph – – – | 16 (2%) 673 |