Miért hiszitek, hogy hazudhattok nekünk?
Miért néztek ostobának?
Miért hiszitek, hogy megölhettek minket?
Nem tudjátok, mi a nép? (ÀLAN: Hősköltemény) :: Sỳÿndoṙeìa, Ḱaŷndïm, 59. śùndë 56., a sárga órájaoa‑22 forrongás→
„Sokféle érzelem van, amik képesek egy űrben keringő szikladarabot népes, virágzó kultúrává alakítani. A nyereségvágy. Az otthonteremtés vágya. A félelem a túlnépesedéstől, a természeti katasztrófáktól, az elszegényedéstől egy korábbi világon. De csak egy érzelem van, ami képes egy világot elpusztítani. A gyűlölet.”
Ninda: Nemlétező politikai beszédeim,
110.
110.
43 657. famut liktuharan
770
– Ugyan már – mondta Ninda. – Ostobaság. Pár srác egy kicsit beszeszelt és elvesztette a kontrollt. Minek ezt felfújni?
– No igen – felelte Ankan hem Ímuren a Rekki Négyes Televíziótól. – Csakhogy a szavaik igen erős ellenszenvről árulkodnak a szúnikkal szemben.
– Sőt gyűlöletről – tette hozzá Linkeran Hambilariszkavonde a Belső-Galaktikus Hírügynökségtől.
– No és? A Galaxisban számos helyen gyűlölik a szúnikat. Ezt eddig is tudtuk. Egyébként a szavansziakat is, Linkeran. Valószínűleg egyetlen nép sincs, akiket ne gyűlölne valaki. Lehet, hogy nem lenne egyszerű olyanokat találni, akik pont a szvottakartiakat gyűlölik, mert annyira jelentéktelen világ, viszont nagyon szegények, ezért alighanem beleesnek azoknak a gyűlöletébe, akik a szegényeket gyűlölik, de esetleg Szvottakartnak még a nevét se hallották. – Ninda töltött magának egy pohár íhafit, s a képernyőre nézve folytatta. – Például a szindor kormány, mint tudjuk, gyűlöli a szegényeket. De csak a szindorokat, mert úgy érzi, hogy folyamatos problémaforrást jelentenek. Valójában a problémaforrás a szindor kormány. Ha egy szvottakarti ember elutazna Szindoriára, a kormány őt is gyűlölné, nem jobban és nem kevésbé, mint a szindorokat, mert látná rajta, hogy szegény. A gazdagság eltitkolható, de a szegénység meglátszik. – Kortyolt egyet az íhafiból. – Elnézést, eltértem a tárgytól. Igen, sokfelé gyűlölnek minket. No és? Megtanultuk megvédeni magunkat, ha bárhol elkezdenek szórakozni velünk, jön az esszidzsinna és rendet teremt.
– Az esszidzsinna is egyik okozója a szúnik elleni gyűlöletnek – jegyezte meg Linkeran.
– Nem, az esszidzsinna a gyűlöletre adott válasz. De ezáltal gerjeszti a gyűlöletet. Az ervések csavargókkal szembeni gyűlölete kielégül abban, hogy időnként elkapnak egyet, agyba-főbe verik, és ettől okos fejűnek érzik magukat. A csavargók így mondják. Akik a szúnikat gyűlölik, bárhogyan nyilvánítják ezt ki, szembetalálják magukat az esszidzsinnával, akik miatt a gyűlöletük nem elégülhet ki. Tehát fokozódik. A Testvériség álláspontja azonban az, hogy minket nem érdekel, ha ÝŸslẽyt ÝŸslĩn eredetileg nem akart többet, mint megpofozni egy szúnit, és azzal, hogy megakadályoztuk, százszorosára nő benne a gyűlölet, és most már gyilkolni szeretne. Ez az ő problémája, nem a miénk. Kezdjen vele, amit akar. Ha megpróbálja, rajtaveszt, az esszidzsinna résen lesz. Mi a legkisebb gyűlöletmegnyilvánulást sem toleráljuk. De nem is csapunk körülötte akkora hűhót, mint a galaktikus sajtó – ti is pusztán azért, mert én ott voltam. Sokadszor mondtam el, hogy ennek semmi jelentősége.
– Biztos vagy benne, hogy azok a fiúk nem ismertek föl? – kérdezte Hak Tiat Lium a KMR Televíziótól.
– Biztos. Bármilyen hihetetlen számotokra, engem nem ismernek mindenütt a Galaxisban – mosolygott Ninda.
– Ha így folytatódik – dünnyögte a szavanszi tévés –, ez már nem sokáig lesz így.
– Ugyan, Linkeran, ha most ott a stúdióban, ahol ülsz, megjelenne a saját világod egyik legismertebb színésznője, mondjuk éppen a kedvenced, a váratlanság miatt őt sem ismernéd föl!
A riportereken végighullámzott a vidámság, Linkeran nevetett a legjobban.
– Hát az baj lenne, Ninda. Még a végén el is válna tőlem!
Dẁnśy velük nevetett, de aztán kikapcsolta a tévét – úgyis fölveszi persze –, mert az ablakon át fehér fény áradt a szobába. Megvan az előnye annak, hogy a kormányzati kocsik fehérek, az összes szobában világosabb lesz a garázs felé eső oldalon, és lehet tudni, hogy apa kocsija leszállt. Hamarosan hallotta is, hogy apa üdvözli anyát, úgyhogy kiment a hallba.
– Jó estét, fiam – mondta apa, aztán a faliórára nézett, ami vidám piros színt árasztott –, vagyis hát dehogy van este, mindegy. Korábban eljöttem. Jó látni téged.
– Üdvözöllek, apám, örülök, hogy itt vagy.
Vỳḩaůteńék családi légköre semmivel sem volt szertartásosabb, mint akármelyik sỳÿndoṙ családé, a diplomáciai testület elnöke súlyt helyezett arra, hogy magas állása nem teszi őt különleges, mások fölött álló emberré, és ezt külügyminiszter-helyettesi minőségében is megtartotta. Elképzelhetetlen volt, hogy egy hazatérő családtagot ne fogadjanak köszönéssel és egy-két udvarias szóval – de nem többel, az már túlzás lenne.
– Mi újság itthon?
– Még semmi, ami Ḩŵẁnt illeti, de pár nap és meglehetnek a kölykök.
– Helyes.
– Viszont kérdezni szeretnék valamit.
– Egy pillanat.
A miniszterhelyettes belépett a dolgozószobájába, levette hétköznapi, de mégiscsak rangjához illő szürke dõimját és nadrágját – a cipőt már az előtérben házi papucsra cserélte –, kényelmes házi nadrágot és fehér lůmot öltött, és átsétált a nappaliba, ahol helyet foglalt egy fotelban. Dẁnśy követte.
– Hallgatlak, fiam.
– Mi lenne a véleményed, apám, ha sũùnỹ nyelvet akarnék tanulni?
– Tudtommal ṙêḱy nyelven tanulsz – vonta össze szemöldökét az apa. – És tudod, hogy a hipnogép használatát nem támogatom.
– Bírnám a kettőt együtt is.
– Nos, ami a két nyelv egyidejű tanulását illeti, az a véleményem, hogy ha ebben a korban nem tanulod meg felmérni, mennyit bírsz, később jóval nehezebb lesz. A kérdés jelentőségét persze nyilván az adja, hogy a Testvériséggel mostanában elég feszült a viszonyunk.
Dẁnśy bólintott.
– Ezzel kapcsolatban nagyon egyszerű az álláspontom. A politikai ellentétek előbb-utóbb így vagy úgy, de megoldódnak. Ha nem hinnék ebben, alkalmatlan lennék a munkámra. A sũùnỹ pedig a Galaxis, vagy legalábbis a tágabb galaktikus környék egyik fontos nyelve, és akármilyen pályára mész, nagy valószínűséggel hasznát veszed. Tehát teljes támogatásomat élvezed ez ügyben, és amennyire időm engedi, szívesen segítek is. Most nyomban kezdem. A te neved az ő kiejtésükben: Dúnszi Erlahí. Zenei hangsúlyok nélkül. Nemcsak hogy nem használnak zenei hangsúlyokat, föl sem ismerik őket, mintha egyáltalán nem lenne hallásuk. Pedig ők is szeretik a zenét. Az én nevem: Lérejn Víhauten. Nem érzékelik a különbséget i és y, u és w, n és ń, h és ḩ között, és így tovább. No, ki tudod mondani a nevünket így?
Dẁnśy néhányszor próbálkozott.
– Kezdetnek nem rossz. Persze, most jut eszembe, ṙêḱy tanulmányaidnál már találkoztál a dallamtalan beszéddel. Ami azt illeti, a Galaxis nyelveinek többsége dallamtalan.
A fiú tűnődve ült a halvány bézs fotelben és az asztalkán álló kis virágcsendéletet bámulta, mintha akkor látná először.
– Mondd, apám… fogok tudni tényleg beszélni velük?
Vỳḩaůteń megvakarta az orra tövét. Egy pillanatig tűnődött, aztán ujjai hegyét összeillesztve bólintott.
– Jogos kérdés, fiam. Apaként és politikusként is kötelességem válaszolni rá, a kormány tagjaként pedig azon kell dolgoznom, hogy a válasz igen legyen. Ezt nem egyszerű elérni persze. Ṙêḱyvel még csak-csak… ők valamivel türelmesebbek, mint a Testvériség. Velük csakugyan nehéz szót érteni.
– De hiszen nem is állnak velünk szóba.
– Hát ez az – sóhajtott a külügyminiszter-helyettes. – Így a legnehezebb tárgyalni. Mi mindig azon igyekszünk, hogy válaszoljunk mindenkinek, bár persze a válaszaink nem mindig tetszenek nekik… no de mindegy. Elnézésedet kérem, fiam, amiért a problémáimmal terheltelek.
– Szerintem ezek nemcsak a te problémáid, apám. Egész Sỳÿndoṙeìa problémái.
– Ebben igazad van. Ezt elsőként Nìïndà mondta ki, de ettől még kétségtelenül igaz. Néha neki is lehet igaza.
– Általában nincs igaza, apám?
– Nos, hogy is mondjam? Igaza van, és mégsincsen. Kétségtelenül nagy nálunk a szegénység, és a kormány intézkedései is felelősek ezért. De a kormány feladata az, hogy az ország egészének jólétéről gondoskodjon. Eközben nem mindenki jár jól. Sajnos ezt be kell látnunk. Nincsen csodatevő hatalmunk, nem tudjuk a csavargók életét egy pillanat alatt rendbe tenni anélkül, hogy mások aránytalan sérelmet szenvednének. Választásra kényszerülünk.
– Értem, apám. De… miért nem mondod ezt el az embereknek?
←oa-20 karizmatikus [-5] Némelyik filozófus azt mondja, a múlt már elmúlt, a jövő pedig még ismeretlen, hát egyik miatt sem érdemes aggódni vagy szomorkodni. Mivel azonban ezt sok ember mégis megteszi, meg kell néznünk, mi ad nekik okot rá. Az, hogy a múltban velünk történt események kihatnak a jelenünkre és a jövőnkre is. Ebből az egyszerű tényből egész gondolatkomplexum következik. (Lí-Nindaran: Gondolatok, 278. sómir) :: Sỳÿndoṙeìa, Ḱaŷndïm, 59. śùndë 52., a sárga órájaoa‑20 karizmatikus oa-21 Vỳḩaůteńék [87] Sokféle érzelem van, amik képesek egy űrben keringő szikladarabot népes, virágzó kultúrává alakítani. A nyereségvágy. Az otthonteremtés vágya. A félelem a túlnépesedéstől, a természeti katasztrófáktól, az elszegényedéstől egy korábbi világon. De csak egy érzelem van, ami képes egy világot elpusztítani. A gyűlölet. (Ninda: Nemlétező politikai beszédeim, 110.) :: Angaur Dzsúrarengi, 43 657. famut liktuharan, 770oa‑21 Vỳḩaůteńék oa-22 forrongás [-25]
Miért hiszitek, hogy hazudhattok nekünk?
Miért néztek ostobának?
Miért hiszitek, hogy megölhettek minket?
Nem tudjátok, mi a nép? (ÀLAN: Hősköltemény) :: Sỳÿndoṙeìa, Ḱaŷndïm, 59. śùndë 56., a sárga órájaoa‑22 forrongás→
ph-17 dírvizsga [-535] És mindig előbukkant egy-egy újabb világ, amiről mi sosem hallottunk, de Ninda hírneve már ott is elterjedt, ott is tömegek imádják. Egyszer megemlítettem neki ezt, hozzátéve, hogy mennyi rengeteg világ lehet még, ahol rajonganak érte, és nem is hallunk róla. Bólintott és azt felelte, képzeljem el, hogy akkor még mennyi világ lehet, ahol soha nem is hallottak róla. (Szillon Nomboka Marotomandi: Útjaim Nindával, 217.)ph‑17 dírvizsga -485 (2127 › 60:29) 730 076 szó (701 933+24 000+4143) 5 056 362 betű (4 892 821+163 541) 5 593 765 jel (@537 403) | 689, 68,89%, 415 721 idézet, 13:52 mű 1019 átlag, 159 szórás -50–109 (ph-16, ne-4) | 0 címke 0 példányban 0 kategória 0% na-1 |
2199. nap, 330 szó/nap, 2299 betű/nap, 76:35/sómir, 0,96 oldal/nap | 2027.7.9.:564, 3087 20. 0:30 |
pr Prológus | |||
ELSŐ RÉSZ | |||
A SÖTÉTSÉG MÖGÜL | 250 (36%) | ||
na A HAJÓ | 29 (4%) 1 | ||
nb AZ ŰRBEN | 27 (3%) 30 | ||
nc RECEPTOR | 29 (4%) 57 | ||
nd A GALAXIS | 24 (3%) 86 | ||
ne LIAN, LIAN, LIAN | 24 (3%) 110 | ||
nf SZAISZ | 24 (3%) 134 | ||
ng MENEDÉK | 24 (3%) 158 | ||
nh HAZAÚT | 24 (3%) 182 | ||
ni ABRONCSVILÁG | 22 (3%) 206 | ||
nj LETELEPEDÉS | 23 (3%) 228 | ||
MÁSODIK RÉSZ | |||
HAJNALSUGÁR | 250 (36%) | ||
oa NAMINDAN-DZSÚMI | 30 (4%) 251 | ||
ob HÍRNÉV | 25 (3%) 281 | ||
oc LIMELULLÍ | 24 (3%) 306 | ||
od SAUNIS | 21 (3%) 330 | ||
oe ALAPPONT | 22 (3%) 351 | ||
of SẄTỲM ŮY DÅI ÁP | 26 (3%) 373 | ||
og SZINDORIA | 24 (3%) 399 | ||
oh A KISLÁNY | 24 (3%) 423 | ||
oi JANNÍHAUM | 25 (3%) 447 | ||
oj TANÍTÓ | 29 (4%) 472 | ||
HARMADIK RÉSZ | |||
AZ ÚJ FÉNY | 188 (27%) | ||
pa HINNULDUD | 22 (3%) 501 | ||
pb SUGÁRGÁT | 27 (3%) 523 | ||
pc HANGILAORAN | 25 (3%) 550 | ||
pd AZ ELSŐ SZÍAN | 25 (3%) 575 | ||
pe SINNÍ | 22 (3%) 600 | ||
pf AUSTA VAIRȲNTA KYVOMAS | 27 (3%) 622 | ||
pg ILGÁ | 24 (3%) 649 | ||
ph – – – | 16 (2%) 673 |