„Nemcsak Nindának változott meg teljesen az élete azon a bizonyos hajnalon, amikor betévedt a suárba. Ámmaítnak is. Akkor állt az élete arra a pályára, amin azóta is halad. Még semmit sem tudott Nindáról, de már óvta és féltette – mert tudta, hogy ha baja esik, Szindoria megnézheti magát. Később aztán más okai is lettek rá.”
Sileni: Ninda élete, 121.
Jaungaimasz
43 664. dzsirat angdzsagan
815
Nem merték lebeszélni az orvosokat a javun-tuekan használatáról, sem szavakkal, sem Lí érzékelhetetlen rábeszélő módszerével, amitől bárki azt hiszi, hogy az ő akarata volt, amit tesz. Inkább derüljön ki bármi a gyerek képességéről a nerik számára, de ne maradhasson titokban semmilyen esetleges agysérülés – vagy bármi más testi károsodás, hiszen az agy a szervezet egészével kapcsolatban áll és mindenről értesül, ami a szervezetben zajlik.
Így aztán az orvosok dzsirat este meg tudták állapítani, hogy növekszik a haturígí-hílafut aktivitása: a gyerek fel akar ébredni. Nagyon lassan, fokozatosan csökkentik a narkózist, de nem alkalmaznak ébresztő stimulálást, megnézik, felébred-e enélkül. Fájdalmat nem fog érezni, hiszen hiperfénymezőben tartják.
Az egyik hiperlap az ágy alatt lebegett, a másik a mennyezet alatt. Akkorák voltak, mint az ágy felülete. Ezek folyamatosan ott vannak, elkísérik a gyereket, ha valaki elmozdítja az ágyat, és éjjel-nappal, a nap minden egyes ütésében megállás nélkül dolgoznak.
Már Nindáék is tanultak a működésükről. A két lap együtt hozza létre azokat a fénynyalábokat, amik már a lap belsejében átlépnek a hipertérbe – ezért nem láthatók és normáltéri műszerekkel nem is észlelhetők –, de csak adott távolságot tesznek ott meg, aztán visszalépnek a normáltérbe. A trükk ott van, magyarázta Óngari egyik nap, hogy minden egyes fénykvantum, azaz hiperkvantum külön teszi meg a virtuális utat a hipertérbe és külön tér vissza. Ezért bárhová el lehet juttatni őket, az emberi test vagy egy gépezet anyagának belsejébe, a megteendő távolságot molekuláris pontossággal lehet beállítani, és nem számít az sem, hogy a szervezetben minden mozog, hiszen ez az egész milliószor gyorsabban zajlik, mint ahogy akár a vérárammal egy molekula arrébb kerülhetne.
Kétféle hiperfénykvantumot használnak. A kisebb energiaszintűek a megadott ponton kiperdülnek a normáltérbe, kölcsönhatásba lépnek az ott talált anyaggal, de ettől visszaperdülnek a hipertérbe és úgy érkeznek meg a másik lapra, hogy információt hoznak a normáltérben érintett anyaggal. Ez a hiperátvilágítás. Millió és millió ilyen hiperkvantum segítségével fel lehet térképezni az emberi szervezet bármelyik sejtjét, molekuláról molekulára. Az így kapott adatok segítségével tudja a számítógép elindítani a nagyobb energiájú kvantumokat, amik viszont az anyagra vannak hatással. Energiaszintjüktől és a találat irányától függően felbonthatnak vagy megköthetnek atomi kötéseket, vagy éppen arrébb lökhetnek szabadon lebegő molekulákat. Valójában bármilyen változtatásra képesek, csak nagyon sok kell belőlük, hiszen parányiak. Ez a hiperműtét. Általában több ezer átvilágító kvantumot lőnek ki minden egyes módosító kvantum előtt, és utána még egyszer annyit, hogy lássák az eredményt. A hiperológusok azt mondják, semmilyen nehézségbe nem ütközik egy doboz vasreszeléket hiperfénnyel gömbbé alakítani, és nem is tart sokkal tovább, mint megolvasztani, formába önteni és kihűteni – csak az energiafelhasználás lesz néhány milliárdszor nagyobb. Az emberi testben azonban, ahol ennél fontosabb szempontok is vannak, az orvostudomány előszeretettel alkalmazza a hiperfényt.
– Elméletileg annak sincs akadálya, hogy a hiányzó testrészeket pusztán hiperfénytechnikával alakítsuk ki – magyarázta a lányoknak Ildzsepu hipersebész. – Csinálunk is ilyet, bár csak nagyon kicsiben. A hiányzó anyagot százféleképpen a helyszínre lehet juttatni, molekulánként adagolva, és a fény a helyükre illeszti őket. Csakhogy ennek a kislánynak az amputált lába hiába csak másfél nirendzs anyag, az a mi szubmolekuláris szintünkön olyan, mintha emberek puszta kézzel akarnák felépíteni a Súaf hegyláncát. Körülbelül ötven évre kellene elnyújtani a folyamatot, hogy az energialeadást elfogadható szintre csökkentsük. Hiszen minden egyes fénykvantum energiát ad le a szervezetben, így a sejtek fölmelegszenek. Ezt nem lehet bármeddig fokozni, a fölösleges hő kárt okoz, meg kell tőle szabadulnunk. Ezért kell a száfunnup. Ez a két hiperlap ezen is dolgozik, többek között pontos felmérést készítünk a felületekről, ahová majd a szervek illeszkedni fognak. Szó szerint mondom, hogy pontosat, mert az összes sejtet feltérképezzük, és a változásokat is újra meg újra rögzíteni fogjuk.
A közlékeny, nyurga orvos beszéd közben folyton az ágy melletti képernyőt figyelte, amin szünet nélkül mozogtak a számok és grafikonok, éppen úgy, ahogy mindig is, amióta a gyerek itt volt az őrzőben.
– Persze a testrészek visszaillesztését már mindenképpen hiperfény végzi. Az is éppen elég hőtermeléssel jár, a szemeknél külön gondoskodunk a hűtésről, hiszen az agyat nem szabad túlságos hőhatásnak kitennünk. A többi területen nem lesz gond. Azt hiszem, kezdődik.
A hílafut grafikonjára mutatott. A lányok tudták, hogy ők jóval előbb fogják észlelni, ahogy a gyerek magához tér, mint a javun-tuekan, de csak bólintottak és vártak. Még fél limlit.
Az első jelzések zavarosak és értelmezhetetlenek voltak, de félreérthetetlenül egy valódi receptor kibocsátásával jelentek meg a mentális térben. Mostani hullámerőssége töredéke volt annak, amit a földrengés után észleltek, de így is olyan erővel sugárzott, mintha valaki hangosan beszélne a szobában. Még nem lehetett értelmezhető gondolati elemeket elkülöníteni, amikor Lí már elindította adását. Ő maga a sarokban feküdt egy szék alatt és látszólag aludt; a nerik nem tudják, hogy az ivutok nem ismerik az alvást.
Összefoglalt a gyereknek mindent, ami történt vele. A családtagjai elvesztését, a sérüléseit, a rá váró műtéteket, a lányokat, akik magukhoz fogják venni és felnevelik. De legelőször azt mondta el, hogy kicsodák ők négyen, és hogy gondolati úton tudnak érintkezni vele.
Sok ez így egyszerre egy alig harmincöt éves kisgyereknek, de a mentális érintkezésben nem létezik elhallgatás, titkolózás. Ráadásul a gyerek már rákapcsolódott a lányok elméjére – Líére, annak eltérő hullámterjedelme miatt, nem tudott –, és valósággal kiszippantotta belőlük az információt, amire kíváncsi volt.
– És közben alig volt magánál – ámult Aini, amikor a gyerek visszamerült mély álmába, anélkül hogy a körülötte álló négy orvos valódi eszméletre térésnek értékelhette volna, ami történt. A műszerek csak némileg felfokozódott agyi aktivitást észleltek, alig egytized mati hosszan.
– Hamarosan megismétlődik – nyugtatta meg Dzsúfud a lányokat, akikről nem is sejthette, hogy sokkal többet tudnak nála.
Ők is kaptak információt cserébe. A gyerek erőteljes hullámnyalábbal reagált a családjáról kapott hírre, és ebben minden benne volt.
Nem emlékszik a lakóhelyére.
Nem emlékszik a múltjára.
Nem emlékszik a családjára.
Nem emlékszik a saját nevére.
De innentől volt új neve, mert az egytized mati a mentális érintkezés sebessége mellett olyan időtartam, ami alatt hosszas megbeszéléseket tudtak folytatni. Megbeszélték, hogy mentális mezőjének intenzív, energikus ragyogásáról kapja nevét. Ő is beleegyezett, tetszett neki, bár persze szúniul még persze csak annyit tudott, amennyit kiszippantott a lányok elméjéből.
Ezt könnyű lesz megmagyarázni a neriknek is, hiszen ezt a hajót éppen úgy hívják, hogy Ragyogó Csillag.
Sileni.
←oh-8 iskola [6] Ahogy telt az idő, a szindorok egyre világosabban látták, hogy van élet Kíreán nélkül, akinek mindenre kiterjedő gondoskodása csak mítosz volt – nélküle is működik az ország, sőt jobban működik. Becslésem szerint a bukását követő nyolc-tíz napban kezdtek a hívei tömegesen kiábrándulni belőle. (Ámmaít Ídara: Az elmaradt szindor forradalom, 449.) :: Sileni Fónird, Jaungaimasz, 43 664. famut karisszinan, 350oh‑8 oh-9 eszmélet 1 [-21] Nemcsak Nindának változott meg teljesen az élete azon a bizonyos hajnalon, amikor betévedt a suárba. Ámmaítnak is. Akkor állt az élete arra a pályára, amin azóta is halad. Még semmit sem tudott Nindáról, de már óvta és féltette – mert tudta, hogy ha baja esik, Szindoria megnézheti magát. Később aztán más okai is lettek rá. (Sileni: Ninda élete, 121.) :: Sileni Fónird, Jaungaimasz, 43 664. dzsirat angdzsagan, 815oh‑9 oh-10 eszmélet 2 [-5] Nem sokra emlékszem kicsi koromból, a földrengés előtti időből. Az én életem egészen hasonló Nindáéhoz abban, hogy mintegy abban a pillanatban kezdődik mindkettőnké, amikor a Testvériségbe kerültünk. Vannak persze jelentéktelen különbségek. Ninda korábbi személyazonossága soha nem derült ki, az enyém meg igen. De idegennek érzem magamtól. Én már Sileni maradok. (Sileni: Naplóm Nindával, bevezető, 3.)oh‑10→
ph-19 id [-308] () :: Sỳÿndoṙeìa, Ḱaŷndïm, 62. èkaĩ 49., a zöld órájaph‑19 ·· -245 732 316 szó (704 132+24 041+4143) 5 072 486 betű (4 908 670+163 816) 5 610 018 jel (@537 532) | 691, 69,09%, 416 722 idézet, 13:52 mű 1019 átlag, 172 szórás -63–109 (ph-18, ne-4) | 0 címke 0 példányban 0 kategória 0% na-1 |
| 2209. nap, 329 szó/nap, 2296 betű/nap, 76:43/sómir, 0,96 oldal/nap | 2027.7.15.:1046, 3088 31. 2:51 | ||
pr Prológus | |||
| |||
| 250 (36%) | ||
na A HAJÓ | 29 (4%) 1 | ||
nb AZ ŰRBEN | 27 (3%) 30 | ||
nc RECEPTOR | 29 (4%) 57 | ||
nd A GALAXIS | 24 (3%) 86 | ||
ne LIAN, LIAN, LIAN | 24 (3%) 110 | ||
nf SZAISZ | 24 (3%) 134 | ||
ng MENEDÉK | 24 (3%) 158 | ||
nh HAZAÚT | 24 (3%) 182 | ||
ni ABRONCSVILÁG | 22 (3%) 206 | ||
nj LETELEPEDÉS | 23 (3%) 228 | ||
| |||
| 250 (36%) | ||
oa NAMINDAN-DZSÚMI | 30 (4%) 251 | ||
ob HÍRNÉV | 25 (3%) 281 | ||
oc LIMELULLÍ | 24 (3%) 306 | ||
od SAUNIS | 21 (3%) 330 | ||
oe ALAPPONT | 22 (3%) 351 | ||
of SẄTỲM ŮY DÅI ÁP | 26 (3%) 373 | ||
og SZINDORIA | 24 (3%) 399 | ||
oh A KISLÁNY | 24 (3%) 423 | ||
oi JANNÍHAUM | 25 (3%) 447 | ||
oj TANÍTÓ | 29 (4%) 472 | ||
| |||
| 190 (27%) | ||
pa HINNULDUD | 22 (3%) 501 | ||
pb SUGÁRGÁT | 27 (3%) 523 | ||
pc HANGILAORAN | 25 (3%) 550 | ||
pd AZ ELSŐ SZÍAN | 25 (3%) 575 | ||
pe SINNÍ | 22 (3%) 600 | ||
pf AUSTA VAIRȲNTA KYVOMAS | 27 (3%) 622 | ||
pg ILGÁ | 24 (3%) 649 | ||
ph – – – | 18 (2%) 673 |