18 ←pd-15 autista [-17] A Galaxis egyszerűbb és élhetőbb hely lenne, ha sokan lennének képesek arra, amire ő: szót érteni bárkivel. (ÀLAN: Hősköltemény)pd‑15 pd-16 légültetvény [18] Ember és kutya ugyanúgy működik. Kétféle üzemanyaguk van: ennivaló és szeretet. (Ílgaszaumi, Sinettin Szierg mondásai, 138. sómir) :: Sỳÿndoṙeìa, ÃÀllewṙuôp, 61. ńaũḱan 7., a fehér órájapd‑16 pd-17 fogadtatás [-23] Csak két olyan munkám volt életemben, amit nem szerettem, és mindkettő Szindoriáról szól. A diplomáciai ügyvivői pozíció – egy idő után, amikor már be kellett látnom, hogy nincs esélyem az ellenséges rendszerrel szemben – és a miniszterelnökség, kezdettől fogva. Egyszerűen nem ebből az anyagból készültem. (Ámmaít Ídara: Az elmaradt szindor forradalom, 12.) :: Hinanarva, Ámhalgin Súfauri, 43 701. muhat lilgamíszan, 773pd‑17→

---

„Ember és kutya ugyanúgy működik. Kétféle üzemanyaguk van: ennivaló és szeretet.”
 

Sỳÿndoṙeìa
ÃÀllewṙuôp
61. ńaũḱan 7.
a fehér órája
Az építkezés szépen haladt. A tereprendezést egy Vúẙt munkagép végezte, és az elsimított, felszántott barázdákba egy Lårlåp teherkocsi vitte ki a rudakat, amiket automaták állítottak a helyükre. Sok munkás is volt a helyszínen, a gépeket irányították, de fizikai munkát is végeztek. A fejük fölött lassan keringő kiskocsira oda se hederítettek, máskor is megálltak már az erre haladók, megnézték az építkezést. Ez a kocsi azonban néhány kör után leszállt a Lårlåp közelében, és kilépett belőle – Ìsy. A munkavezető már rohant is.
  – Ìsy! Üdvözöllek!
  – Köszöntelek – nyújtotta ki a lány a kezét. Megszorították egymás alkarját. Ez az üdvözlő gesztus nem változott, de a verbális rész egészen más lett a diktatúra bukása óta. Többek között tegezhették egymást, noha teljesen idegenek voltak egymásnak. A férfi persze jól tudta, hogy a lány kicsoda. Mindenki tudta az országban.
  – Śonè Eïvorỹ munkavezető vagyok. Nagy öröm és megtiszteltetés, hogy itt láthatlak és kart szoríthatok veled. Minek köszönhetem?
  – Egy szenvedélyes éjszakának – felelte Ìsy. Eïvorỹ értetlenül nézett rá, amire elmosolyodott. – Nos, Ânnersỳ gyereket vár, és én vettem át tőle az építkezés vezetését.
  – Ó, már értem. Ẅseśorẃr! Hát mondanám, hogy nézz körül nálunk, de azt már úgyis megtetted, illetve persze nézz meg mindent, amit csak kívánsz. Bárki ötlete volt, nagyon hálás vagyok neki.
  – Ne udvarolj már, én se készültem más anyagból, mint bárki ebben az egész nagy tekergő Galaxisban.
  Összemosolyogtak. Mindketten jól tudták, hogy ez Ninda-idézet, és ÎÌdaṙa professzor az, aki a Galaxist előszeretettel nevezi „tekergőnek”.
  – Nem, te sem. De te vagy ebben az országban az, aki a legjobban emlékeztet őrá.
  – Én csak az árnyék vagyok, ő hozza a fényt.
  – Bölcs beszéd. Hát akkor tessék, itt tartunk. Ez az északi nyolcas szekció, tegnap reggel nyitottuk meg és hatvan sornál tartunk, már ami a kikarózást illeti. A növények is jönnek már, azokat most kezdik majd felfuttatni. Magas kultúrával dolgozunk, hat szinten helyezzük föl a növényeket, úgyhogy elég nagy lesz a hozamunk. Már most nyolcvan òpnál tartunk, amire nagyon büszkék vagyunk.
  – Igen, láttam a számokat. Nagyon szépen haladtok, Śonè, valójában csak azt nem értem, hogy rám mi szükség van itt.
  – Hát például szépen mosolyoghatsz majd, amikor átveszed a kormánykitüntetést mint az év legsikeresebb beruházásának vezetője. A többit bízd ránk.
  – A kitüntetés nektek jár, Śonè.
  – Melyikünknek? Negyven munkavezető és nyolcezer munkás van az ültetvényen.
  – Akkor annak a nyolcezer-negyven embernek mind. De Ânnersỳ is sokkal többet tett énnálam. Majd ő átveszi a kitüntetést, ha lesz. De nem lesz, vagy legalábbis idén nem lesz, mert a Dâèrsẅnt fantasztikusan halad, már napi kétezer ẽsyn a kitermelésük.
  – Hogy tudsz összehasonlítani egy űrbeli gázbányát egy légültetvénnyel? Ez olyan, mint az Ìmì sodrásának sebességét összehasonlítani a śiìnsütő hőfokával.
  – Pénzbeli hasznosságuk alapján, természetesen. Ők jelenleg évi kétmilliós hasznot hajtanak, mi pedig másfél milliót. De ez nem verseny, nem a kitüntetés a fontos, hanem hogy mi termeljük az oxigént… mekkora terület számára is?
  – Ez jó kérdés – bólogatott élénken a munkavezető. – Pillanatnyilag már megnövekedett koncentrációt mutatnak a mérések a Dóëẃr folyásától egészen az Àndaŷt-dombvidékig. Ebben benne van a Ṙansyẽn is, egy fémmegmunkáló üzem, akik egymaguk fölhasználnak egy òp oxigént.
  – No látod. És még az elején tartunk. Ez az igazi kitüntetés.
  Beszéd közben körbesétáltak a jókora térségen, ahol hamarosan az északi nyolcas szekció tápellátója lesz. Már annak az alkatrészei is ott voltak egy Lårlåpon, a munkások minden sietség nélkül dolgoztak a lerakodáson és az összeszerelésen. S pillanatok alatt másodszor is ráterelődött a szó minden sỳÿndoṙ kedvenc témájára.
  – Azt hiszem, egy vagy két nap és megérkezik a dalverseny helyszínére – mondta Ìsy –, ott legalább láthatjuk.
  – Öröm a szemnek, de a léleknek is – bólogatott Eïvorỹ elégedett mosollyal. – Én neki köszönhetem, hogy van munkám. Valaha ott voltam a legelső ḱaŷndïmi tüntetők között, amikor még az arcunkat sem mertük vállalni, porálarc volt rajtunk. Munkanélküli voltam, hát akadt bőven szabadidőm.
  – Én is ott voltam – bólintott Ìsy. – Négy éve, amikor az első tüntetések egyik szervezője álruhában beszélgetett ÎÌdaṙa professzorral, aki mỹṙunak nevezte el, én is ott voltam, talán húsz lépésnyire a riporter mögött. Rajtam is porálarc volt, és fehér sivatagi ḱynẽ.
  – Én kivetítőről néztem két utcával arrébb – nevetett Eïvorỹ.
  – Én is ott voltam, ahol Ìsy – szólalt meg mellettük egy munkás, aki közben tápoldatos csöveket illesztett össze. – Csak én a riportert majdnem szemből láttam, a mỹṙut meg oldalról.
  – No lám – mondta Ìsy –, mindannyian ott voltunk. Közvetlen közelből láttuk a történelmet.
  – Igen, Ìsy – a munkavezető megcsóválta a fejét –, azaz mégsem. Akkor még nem. Amikor viszont már maga a történelem fordult meg Ḱaŷndïm utcáin, akkor azt csak mi néztük, alighanem itt az összes munkás meg jómagam. De te akkor már csináltad.
  A lány vállat vont.
  – Ugyan már. Én csak besegítettem itt-ott. Tudjátok, mit mondott Ninda: a történelem nem vár senkire, a történelem az lezajlik.
  – Azt is mondta – felelte a munkás –: A történelemnek nem sürgős, a történelem ráér. Neked nem ér rá, mert te most akarsz jobban élni, nem akkor, amikor a történelemnek majd megfelel.
  Ìsy fölkacagott.
  – Ha ezt Ḱïyṙeàn most hallaná… hát meg is érdemelné, hogy hallja, lépten-nyomon mindenki Ninda mondásait idézi.
  – Nála van a Tudás Fénye – mondta Eïvorỹ.
  – Hát ez kétségtelen. Ḩymm-ḩymm, de azt még nem tudom, hogy végül is mit fogok én itt csinálni mint építésvezető. – Ìsy odalépett az egyik ládához és elkezdte kiszedegetni a pontos rendben elhelyezett alkatrészeket. Egykettőre összerakott egy elágazást. – Így valahogy?
  – Igen, Ìsy, így, de most végeredményben mit csinálsz?
  – Dolgozom. Tudod, én itt fizetést kapok, akárcsak ti, Śonè, és úgy gondolom, hogy tennem is kellene érte valamit. De mit irányítsak rajtatok? Itt minden megy a maga útján, ahogy kell.
  A munkavezető csípőre tette a kezét.
  – No figyelj. Miért nem kérdezed meg Ânnersỳt, hogy ő mit irányított? Mert ő nem csöveket rakott össze, ott legalábbis biztosan nem, ahol én voltam. Értékelem a munkakedvedet, de nem kaptál valamiféle eligazítást, hogy mi lesz a dolgod?
  A lány tűnődve ráncolta össze a homlokát, egy pillanatra a keze is megállt, aztán folytatta a munkát.
  – Ez nagyon jó kérdés, Śonè. Nem, nem kaptam. Lehet, hogy mindenki azt gondolta, hogy majd valaki más elvégzi. Ânnersỳ szépen kilépett, ahogy kell, az adminisztrátor adminisztrálta a változást, a személyzetis fölkért engem, a… mindegy, szóval mindenki megcsinálta azt, ami a dolga, és semmi mást. Ez nyilván olyasvalakinek lenne a dolga, aki nem is létezik. Igazad van, megkérdezem Ânnersỳt, majd munka után. Holnap pedig azzal kezdem, ami kétségkívül része a munkakörömnek: elmegyek a koordinátorhoz és megtudakolom, hogy mi ez a fejetlenség. Mert akkor máshol is ez van.

---

←pd-15 autista [-17] A Galaxis egyszerűbb és élhetőbb hely lenne, ha sokan lennének képesek arra, amire ő: szót érteni bárkivel. (ÀLAN: Hősköltemény)pd‑15 pd-16 légültetvény [18] Ember és kutya ugyanúgy működik. Kétféle üzemanyaguk van: ennivaló és szeretet. (Ílgaszaumi, Sinettin Szierg mondásai, 138. sómir) :: Sỳÿndoṙeìa, ÃÀllewṙuôp, 61. ńaũḱan 7., a fehér órájapd‑16 pd-17 fogadtatás [-23] Csak két olyan munkám volt életemben, amit nem szerettem, és mindkettő Szindoriáról szól. A diplomáciai ügyvivői pozíció – egy idő után, amikor már be kellett látnom, hogy nincs esélyem az ellenséges rendszerrel szemben – és a miniszterelnökség, kezdettől fogva. Egyszerűen nem ebből az anyagból készültem. (Ámmaít Ídara: Az elmaradt szindor forradalom, 12.) :: Hinanarva, Ámhalgin Súfauri, 43 701. muhat lilgamíszan, 773pd‑17→

---

ph-19 id [-308] () :: Sỳÿndoṙeìa, Ḱaŷndïm, 62. èkaĩ 49., a zöld órájaph‑19 ·· -245 (2134 › 60:40) 732 316 szó (704 132+24 041+4143) 5 072 486 betű (4 908 670+163 816) 5 610 018 jel (@537 532)	691, 69,09%, 416 722 idézet, 13:52 mű 1019 átlag, 172 szórás -63–109 (ph-18, ne-4)	0 címke 0 példányban 0 kategória 0% na-1
2210. nap, 329 szó/nap, 2295 betű/nap, 76:45/sómir, 0,96 oldal/nap | 2027.7.16.:225, 3088 31. 2:51

	pr Prológus
ELSŐ RÉSZ
A SÖTÉTSÉG MÖGÜL	250 (36%)
	na A HAJÓ	29 (4%) 1
	nb AZ ŰRBEN	27 (3%) 30
	nc RECEPTOR	29 (4%) 57
	nd A GALAXIS	24 (3%) 86
	ne LIAN, LIAN, LIAN	24 (3%) 110
	nf SZAISZ	24 (3%) 134
	ng MENEDÉK	24 (3%) 158
	nh HAZAÚT	24 (3%) 182
	ni ABRONCSVILÁG	22 (3%) 206
	nj LETELEPEDÉS	23 (3%) 228
MÁSODIK RÉSZ
HAJNALSUGÁR	250 (36%)
	oa NAMINDAN-DZSÚMI	30 (4%) 251
	ob HÍRNÉV	25 (3%) 281
	oc LIMELULLÍ	24 (3%) 306
	od SAUNIS	21 (3%) 330
	oe ALAPPONT	22 (3%) 351
	of SẄTỲM ŮY DÅI ÁP	26 (3%) 373
	og SZINDORIA	24 (3%) 399
	oh A KISLÁNY	24 (3%) 423
	oi JANNÍHAUM	25 (3%) 447
	oj TANÍTÓ	29 (4%) 472
HARMADIK RÉSZ
AZ ÚJ FÉNY	190 (27%)
	pa HINNULDUD	22 (3%) 501
	pb SUGÁRGÁT	27 (3%) 523
	pc HANGILAORAN	25 (3%) 550
	pd AZ ELSŐ SZÍAN	25 (3%) 575
	pe SINNÍ	22 (3%) 600
	pf AUSTA VAIRȲNTA KYVOMAS	27 (3%) 622
	pg ILGÁ	24 (3%) 649
	ph  – – –	18 (2%) 673