Ninda

64 ← →

„Ezt mostantól úgy fogalmazom meg, hogy a képességről úgy kell beszélnünk, mintha az elménkben különféle készülékek lennének. Mindenkinek van emittere, ami az alapjeleket sugározza, és a legtöbb embernek van antennája, amikkel ezeket öntudatlanul veszi. Általában metakommunikáció és lélektani alapismeretekből levont következtetés útján.”

Aini: Mentális lélektan,
bevezető kötet, 72. sómir

– Ön fenyeget engem? – kérdezte a miniszter hidegen.
  Vỳḩaůteń bólintott.
  – Igen. Fenyegetem. Külügyminiszter-helyettes vagyok, és formálisan még én vezetem a diplomáciai testületet is. Azonfelül sỳÿndoṙ állampolgár vagyok, a hadsereg tartalékos ezredese és ember. Ha ön nem látja be, hogy amire készül, az a legsúlyosabb veszélybe sodorja hazánkat, akkor alkotmányos kötelességem, hogy megállítsam.
  – Hogyan győzhetném meg arról, hogy letettem a szándékomról?
  – Nos, szeretnék beszélni önnel egy problémáról, ami hosszabb ideje foglalkoztat. A közvélemény látszólag napirendre tért fölötte, de ez csak azért tűnik így, mert mi azt kommunikáltuk, hogy a probléma nem létezik. Kuùvỹrń államtitkárról, Laỳt belügyminiszter-helyettesről és śyỳllu tizenharmadikáról van szó.
  ÒÕruwń bólogatott.
  – No igen. Az a szörnyű zöld nő.
  – Kénytelen vagyok megjegyezni, hogy az a nő csak a munkáját végzi, és meg kell kérdeznem, hogy mit tud ön a két említett úrnak ez ügyben szőtt terveiről.
  – Azt hiszem, nemigen tudok válaszolni a kérdésére. Nincs tudomásom arról, hogy bármelyikük valami nemkívánatos lépést tervezne a savãànśi nővel kapcsolatban.
  – Sajnos ez nem elég. Nekem lehetne elég, de a Szövetség jövője szempontjából nem az.
  – Mi a problémája voltaképpen? Savãànś nem a Testvériség.
  – Önt ez megnyugtatja, miniszter úr? Kitűnő viszonyt ápolnak. Savãànś tavaly eldicsekedett vele, hogy a külkereskedelmi mérlege a legjobb a galaktikus környéken, és természetesen az ő szállító partnerük is a Testvériség. Velünk mindkét országnak igen feszült a viszonya, és ha egy savãànśi riporternek bántódása esik nálunk, akkor nemcsak Savãànś fog ellenünk fordulni, hanem a Testvériséggel fennálló kapcsolatunk is még kiélezettebb lesz. Valójában a jelenlegi helyzetben megjósolhatatlan, hogy ebben az esetben a sũùnỹk nem reagálnának-e éppen úgy, ahogy egy saját állampolgáruk sérelme esetén, miközben ezt nem tennék, ha a vétkesnek tartott fél nem Sỳÿndoṙeìa lenne, hanem egy negyedik állam. Voltaképpen, miniszter úr, a Testvériség legmarkánsabb és legarrogánsabb fellépését kockáztatjuk minden olyan esetben, amikor nem ügyelünk kellőképpen bármely olyan ország bármely állampolgárának biztonságára, amely országgal a Testvériség jó viszonyban van – és bátran tekinthetjük úgy, hogy a Galaxis összes államával jobb a viszonyuk, mint velünk. A jelenlegi helyzetben a legsúlyosabb következményekkel fenyegethet bármilyen atrocitás a Testvériség szövetségeseivel, akik hivatalosan persze nekünk is a szövetségeseink, de a puszta tény az, hogy ezek az államok a legkevésbé sem szenvedhetnek bennünket, és elég egyetlen rossz lépés, hogy bármelyikük ellenünk forduljon. S ez még mindig nem borúlátó forgatókönyv, miniszter úr, mert nem tartalmazza azt az elemet, hogy esetleg bármelyik állam részünkről érkező sérelme esetén valamennyi ellenünk fordulhat. Mert ez sem zárható ki. Csillagközi renoménkat olyan szintre tornáztuk le, amikor úgyszólván egyetlen szál sẃmẁbajusz választ el minket a teljes kiközösítéstől, miniszter úr. Śyỳllu tizenharmadika óta fekszik egy követelés a diplomáciai testületnél, uram. Savãànś magyarázatot követel a kérdéses esettel kapcsolatban. Azóta nem történt üzenetváltás az ügyben, és akár remélhetjük is éppen, hogy megfeledkeztek róla, tekintve, hogy Savãànś nem a Testvériség, ők nem vetnek be gondolkodás nélkül bármekkora erőt akár egyetlen állampolgáruk megvédése érdekében is – de ha Szontiszkovarikindének bántódása esik, akkor ez már nem így lesz, akkor a nyakunkon lesznek, és velük együtt jó eséllyel a Testvériség is, és szinte kizárt, hogy Ṙêḱy nem avatkozik be Savãànś oldalán a konfliktusba. Ḩeśiẁn pártja pedig csak az alkalmat lesi, hogy a galaktikus közösség szemében igazolható módon nekünk essen, mert csak egyvalamit szeretnének annál jobban, hogy megfosszák az elnök urat a hatalomtól: azt, hogy ők szerezzék meg azt a hatalmat. Természetesen remélhetjük, hogy a Testvériség azt már nem nézné jó szemmel, hogy Ṙêḱy annektálja Sỳÿndoṙeìát, és azt is remélhetjük, hogy ebben az értelemben tett nyilatkozataikat Ṙêḱyben megértéssel fogadják majd. Az előbbire elég jó esélyt látok, de az utóbbira a legkevésbé sem. A Testvériségnek pedig mi nem érünk annyit, hogy konfliktust vállaljon miattunk Ṙêḱyvel. Bizonyára vannak ügyek, amik miatt vállalnák ezt, de a mi függetlenségünk nekik nem érdekük, ellenkezőleg, hiszen ha gyarmattá süllyedünk, nem jelentünk számukra problémát többé. Így tehát, miniszter úr, mindössze ez a néhány csekélység múlik azon, hogy annak a zöld nőnek bántódása esik-e. Vagy a jelenlegi helyzetben úgyszólván bármely külföldi állampolgárnak.
  Megint csend állt be a kis irodában. A miniszter lassan bólogatott. Aztán tanácstalan kézmozdulatot tett.
  – Értek mindent, amit ön mond. Csakhogy van egy probléma.
  – Tudom, miniszter úr. De már Nìïndà távozása előtt sem engedhettük volna meg magunknak a kormányzati szándékok ilyen széttagoltságát, és voltaképpen abban, hogy egy gyermekkorú csavargó, egy senki disszidálása ilyen letaglózó hatással van kül- és belpolitikai helyzetünkre egyaránt, abban szerepet játszik az is, hogy a kormányzatból hiányzik a határozott, egységes, eltökélt fellépés. Nem mintha ez egyébként jellemző lenne kormányzati rendszerünkre, hiszen hála az elnök úrnak van egységes és határozott vezetésünk. Csakhogy ővele is megesik, hogy valami elkerüli a figyelmét.
  – Azt hiszem, sejtem, hová szeretne kilyukadni, Vỳḩaůteń úr. Kihallgatást szeretne elérni az elnök úrnál.
  – Nem, miniszter úr. Azt szeretném, ha ön beszélne vele. Hiába működne ön közre, hogy kieszközölje számomra az elnöki kihallgatást, ez így is beletelhet fél hónapba vagy még többe is. Önt jóval rövidebb idő alatt fogadná az elnök úr. Márpedig az idő rohamosan telik. Amit megtehettünk Nìïndà távozása előtt és még röviddel azután is, azt ma már nem tehetjük meg. A Testvériség távozásával pedig olyan szintig beszűkültek a lehetőségeink, ami már önálló fennmaradásunkat veszélyezteti. Ezért azt kérem, hogy beszéljen az elnök úrral, a lehető leggyorsabban, tárja elé az egész problémakört, és határozottan javasolja neki, hogy vegye saját kezébe annak kezelését. Az országban tartózkodó vagy velünk kapcsolatban álló külföldiekkel való bánásmódnak és kommunikációnak teljes egészében elnöki irányítás alá kell kerülnie.
  – Rendeleti szabályozással – biccentett ÒÕruwń.
  – Igen, feltétlenül.
  – Megpróbálom. Az elnök úr azonban fel fog nekem tenni egy sor kérdést, amik azzal a bizonyos három emberrel lesznek kapcsolatosak, akik a Testvériségbe disszidáltak tőlünk, és akikről az imént megbeszéltük, hogy a félreállításuk nemkívánatos következményeket vonna maga után. Rendben. De akkor továbbra is fennáll a probléma, amit ők jelentenek. Voltaképpen a probléma már túl is nőtt az ő személyükön, hiszen nem remélhető, hogy ha bármelyikük – teljesen rajtunk kívül álló okokból – elhalálozna, akkor megszűnne a lázadók jelképeként működni. Ellenkezőleg.
  – Egyetértek, miniszter úr. És éppen ezért nem tudok megoldási javaslattal szolgálni. A helyzet annál inkább kellemetlen, mert a Testvériség sajátos csavarral ÎÌdaṙát nevezte ki az egyetlen emberré, akinek joga van velünk tárgyalni. Azaz nem velünk, hanem az ellenzékkel a kormány megbuktatásáról. Sőt az elnök úréról is.
  – Nehéz elfogadnom, hogy még ennek ellenére is kénytelenek vagyunk tartózkodni minden olyan cselekménytől, ami ÎÌdaṙát véglegesen visszatartaná ettől a tevékenységétől.
  – Nem egészen, miniszter úr. Igen, az kétségtelen, hogy ha ÎÌdaṙának bántódása esik, akkor Sỳÿndoṙeìa a jelenlegi formájában megszűnik létezni. De egy tárgyaláshoz két fél kell, miniszter úr. Azt javaslom: éljen csak ÎÌdaṙa azon a hajón vagy amelyiken akar, az emberi kor legvégső határáig – de foglalkozzon ezentúl az olyannyira kedvelt szerencsejátékaival, mert a jelenlegi munkáját csak akkor tudja elvégezni, ha itt, Sỳÿndoṙeìán tárgyalópartnerekre talál.

← →

ph-20 árdzsimanjáték [-43] Az emberi kultúra változatossága kimeríthetetlen. (Ninda: Beszmélgetések, 1097.) :: Szúnahaum, Hilgúman-Dzsámaut, 43 713. szahut szimsáhuran, 567ph‑20 20 (2138 › 60:47) 733 564 szó (705 341+24 080+4143) 5 081 917 betű (4 917 829+164 088) 5 619 615 jel (@537 698)	692, 69,19%, 417 724 idézet, 13:53 mű 1019 átlag, 172 szórás -63–109 (ph-18, ne-4)	0 címke 0 példányban 0 kategória 0% na-1
2215. nap, 329 szó/nap, 2294 betű/nap, 76:49/sómir, 0,96 oldal/nap \| 2027.7.19.:1171, 3089 5. 23:57

	`pr` Prológus
ELSŐ RÉSZ
A SÖTÉTSÉG MÖGÜL	250 (36%)
	`na` A HAJÓ	29 (4%) 1
	`nb` AZ ŰRBEN	27 (3%) 30
	`nc` RECEPTOR	29 (4%) 57
	`nd` A GALAXIS	24 (3%) 86
	`ne` LIAN, LIAN, LIAN	24 (3%) 110
	`nf` SZAISZ	24 (3%) 134
	`ng` MENEDÉK	24 (3%) 158
	`nh` HAZAÚT	24 (3%) 182
	`ni` ABRONCSVILÁG	22 (3%) 206
	`nj` LETELEPEDÉS	23 (3%) 228
MÁSODIK RÉSZ
HAJNALSUGÁR	250 (36%)
	`oa` NAMINDAN-DZSÚMI	30 (4%) 251
	`ob` HÍRNÉV	25 (3%) 281
	`oc` LIMELULLÍ	24 (3%) 306
	`od` SAUNIS	21 (3%) 330
	`oe` ALAPPONT	22 (3%) 351
	`of` SẄTỲM ŮY DÅI ÁP	26 (3%) 373
	`og` SZINDORIA	24 (3%) 399
	`oh` A KISLÁNY	24 (3%) 423
	`oi` JANNÍHAUM	25 (3%) 447
	`oj` TANÍTÓ	29 (4%) 472
HARMADIK RÉSZ
AZ ÚJ FÉNY	191 (27%)
	`pa` HINNULDUD	22 (3%) 501
	`pb` SUGÁRGÁT	27 (3%) 523
	`pc` HANGILAORAN	25 (3%) 550
	`pd` AZ ELSŐ SZÍAN	25 (3%) 575
	`pe` SINNÍ	22 (3%) 600
	`pf` AUSTA VAIRȲNTA KYVOMAS	27 (3%) 622
	`pg` ILGÁ	24 (3%) 649
	`ph` – – –	19 (2%) 673