„Vannak emberek, akiknek fogalmuk sincsen, hogyan élnek mások a Galaxis más részén – vagy akár ugyanabban az utcában.”
Ninda: A fény lúmái, 1525.
Elg fővárosa egy jókora lyuk volt a gázburokban, hosszúkás tojásdad forma, s egyik végén egy nagy területet foglalt el az egyetem. A légikocsi az egyik épület előtti nagy parkban szállt le, sok más kocsi mellé, ami a két kislánynak furcsa látvány volt – Szúnahaumon a légikocsik nem maradtak ott, ahová vitték az utasaikat, hanem automatikusan visszatértek valamelyik föld alatti parkolójukba. De itt nyilván nincs hová menniük, mert a város csak hetven szirszi hosszú és a közepén nem egészen negyven szirszi széles.
Az épület emlékeztette őket a Szasszavaut színházra Auríhaumon, egyszer jártak ott, a Hogennómit nézték meg, Hait szerepelt a táncbetétekben. Mindkét épületnek oszlopsor volt az elején, amik egy díszes, háromszögletű homlokzatot tartottak. A Szasszavaut fehér volt, ez viszont halvány narancsszínű.
Megcsodálták a parkot szegélyező hatalmas fákat, és besétáltak az épületbe. Nagy volt a forgalom, mindkét irányban áramlottak az emberek, de kocsik nem, csak gyalog jártak. Ini az előcsarnokból balra nyíló első ajtóhoz kalauzolta őket, ami tárva-nyitva állt, és ott is folyamatosan haladtak az emberek, de leginkább csak befelé. A több rígin széles ajtó méltó volt a mögötte levő óriási teremhez, ami tömve volt emberekkel. Nindáék a széksorok közötti folyosón úgy haladtak a színpad felé, hogy észre sem vették őket a sokaságban. A színpadon négy ember beszélgetett valamiről a helyi nyelven, de a suagok nem hallották őket. Aztán a beszélgetés véget ért, a beszélgetők biccentéssel üdvözölték a hallgatóságot, akik a lábukkal dobogtak a padlón.
Ini fölment a színpadra és bekonferálta őket.
– Ame rhina int narina, szava afr aninerh ako szorh szona Szindoria dirh Szunahaum Szivandona, rhad kani ant Szillon Nomboka Marotomandi a lano kani int: Ninda!
Ninda és Nomboka felsétált a színpadra és biccentett a nézőknek, akik lelkesen dobogtak a padlón.
– Köszönjük – bólintott a riporter Ininek, aki lesétált és helyet foglalt Szinensi mellett. Ők is leültek a színpadon.
– Köszöntöm a tisztelt jelenlevőket és a képernyők előtt ülő nézőket – kezdte Nomboka. – Sokaknak talán nem újdonság, hogy Nindával régóta ismerjük egymást. Mostani útján mellészegődtem, hogy dokumentáljam, amint különféle világokat látogat meg az a gyermek, akit a Galaxis egyre nagyobb területein tisztelnek – szerinted, Ninda, miért?
– Mert nincs más, akit tiszteljenek – felelte Ninda tárgyilagosan. – Szindorián kezdődött az egész, egy interjúval, amit te készítettél velem negyvenhét évvel ezelőtt. Én elmondtam, amit tudok a szindoriai állapotokról, a szindorok pedig valósággal megvadultak, mert én voltam az egyetlen, aki ezeket kimondta. Azóta szoktunk beszélgetni a tévében, nekem pedig Szindorián kívül is terjed a hírnevem. Egyszerűen azért, mert én őszintén és nyíltan beszélek a szindorokkal. Úgy látszik, ezt nem sokan csinálják Szindorián kívül sem.
– Mi az, amiről őszintén beszélsz velük?
– Szindoria politikai állapota, a Kíreán-diktatúra.
– Mesélnél róla?
– A Galaxisnak ezen a részén talán nem is tudják elképzelni, milyen ott az élet. Van egy ember, Vuird Kíreán, aki már elég régóta államelnök. Van kormány meg parlament, de azok inkább csak dísznek vannak, mert soha nem dönthetnek semmiben úgy, hogy azért Kíreán megharagudjon. És persze senki az egész országban. Soha semmiben. Valamelyik oktatási miniszter elrendelte, hogy az iskolás gyerekeknek minden reggel kórusban kell hálálkodniuk az elnök úr „őméltóságának”. Azóta ez így van az ország összes iskolájában, mert az utasításnak ellentmondani lehetetlen. De nem kell ám ezt minden gyereknek megcsinálnia. A becslések szerint a szindor gyerekek egynegyede nem jár iskolába, de ebben nem lehetnek benne a csavargók, akikről semmilyen statisztika nincsen. Amilyen én is voltam, amíg ott éltem. Rólunk csak bűnügyi statisztikák készültek.
Egy robot libbent az asztal fölé, két pohár üdítőt tett eléjük; Elgen talán nem tudtak róla, hogy a szúnik falatozás közben szoktak beszélgetni. Ninda nem tette szóvá.
– A csavargóknak nincsen semmijük. Egész nap ülnek az utcán vagy mászkálnak, próbálnak lopni valami ennivalót. Ebből áll az életük, az enyém is ebből állt ott. És menekültünk az ervések elől. Így hívják az ottani rendfenntartókat, akiknek az az egyik legfontosabb elfoglaltságuk, hogy ha meglátják a csavargókat, akkor nekik essenek és ütlegelni kezdjék őket.
– Milyen okuk lehet erre?
– Az ürügy az, hogy a csavargók lopnak, megzavarják a közrendet, erőszakos bűncselekményekre is hajlamosak. De ezt én is csak akkor hallottam, amikor már a Testvériségben éltem, mert az ervések természetesen semmit sem mondanak maguknak a csavargóknak – igaz, a csavargók sem várják meg, hogy az ervések megpróbálnak-e beszélni velük, hanem a lehető leggyorsabban elmenekülnek, még mielőtt azok túl közel érnének hozzájuk. Úgy élnek, mint a vadállatok. Igen, erőszakos bűncselekményeket is elkövetnek, bár nem gyakran, de például én úgy kerültem a Testvériségbe, hogy azért menekültem el az ervések elől, mert az egyik társam megdobott egy ervést egy nagy kővel. S mielőtt megkérdezed: igen, én ebben persze vétlen voltam, de eszem ágában sem volt megállni és megpróbálni megmagyarázni az ervéseknek, hogy nem én tettem. Előbb vertek volna agyon, mint ahogy ezt el tudom mondani. – Végigtekintett az elképedt arcokon. – Azt hiszitek, túlzok? A szindor ervések nem egy csavargót megöltek már, gyerekeket is. Egyiküket halála után Nindának nevezték el, énutánam, és a sírja ma nemzeti emlékhely.
– Miért ilyen erőszakosak az ervések?
– Nem ők az erőszakosak. Szindorián mindenki erőszakos. Ez egy alapjában véve erőszakos államrendben elkerülhetetlen. Az állam és képviselői erőszakosak, legfeljebb más-más módon, az ervések verik az embereket, a hivatalnokok meg értelmetlenül szigorú, embertelen határozatokat hoznak. Ennek ellentételeként az emberek is erőszakosak. Az egyetlen változás, az egyetlen csoport, akik nem erőszakosak, az ÀLAN mozgalom, ami engem tett meg vezetőjének, bár persze én nem tettem semmit. Ők sokáig csak ültek és tüntettek, aztán fokozatosan elkezdtek tevékenykedni, szociális szolgáltatásokat hoztak létre a szegények számára.
– Bocsáss meg egy pillanatra. Kifejtenéd kicsit bővebben is, hogy miért erőszakos mindenki Szindorián?
– Van egy saunisi mondás. Ai juoras sȳnory šleita, lien āndary šleita. Ha a fa gyökere elkorhad, az egész elkorhad. Egy hierarchikus társadalmi rendszerben a hierarchia csúcsán levők a társadalom gyökere, ők határozzák meg, hogyan fog viselkedni mindenki abban a rendszerben. Mindegy, hogy az a társadalom egy munkahely, egy kórház, egy államrend vagy akár egy család. A vezetők hibái mindenki hibáivá válnak. Ha a vezető korrupt, mindenki korrupt lesz. Ha a vezető lusta, mindenki ellustul. És így tovább. Kíreánnak a hatalma megőrzésén túl semmi nem számít, ezért erőszakosan lép fel mindenkivel szemben, akitől félti a hatalmát. Gonosz, kicsinyes, kegyetlen. Tehát ilyen embereket választ közvetlen munkatársainak, azok hasonlókat maguk mellé, és így tovább. Aki pedig nem volt ilyen, ilyenné válik, ha előrébb akar jutni. Egy ilyen társadalomban mindenki olyan, mint a vezető.
←od-12 gáztörpe [5] Már a saunisi útján is így csinálta. Megismerkedett egy-egy világ viszonyaival, és néhány emberrel is onnan. Így alakított ki képet a világról, s ezekből a mozaikkockákból állt össze képe a Galaxisról. (Aini: Ninda mint köznapi ember, 80.)od‑12 od-13 egyetem [4] Vannak emberek, akiknek fogalmuk sincsen, hogyan élnek mások a Galaxis más részén – vagy akár ugyanabban az utcában. (Ninda: A fény lúmái, 1525.)od‑13 od-14 egyetem [93] A szindorok tizenöt éve rajongtak már Kíreánért, amikor én feltűntem. Hát elkezdtek énirántam is rajongani. A kettő között nemigen volt semmi különbség. Miért, hogyan, mitől lett volna? (Ninda: Nemlétező politikai beszédeim, 447.)od‑14→
ph-20 árdzsimanjáték [-43] Az emberi kultúra változatossága kimeríthetetlen. (Ninda: Beszmélgetések, 1097.) :: Szúnahaum, Hilgúman-Dzsámaut, 43 713. szahut szimsáhuran, 567ph‑20 20 (2138 › 60:47) 733 564 szó (705 341+24 080+4143) 5 081 917 betű (4 917 829+164 088) 5 619 615 jel (@537 698) | 692, 69,19%, 417 724 idézet, 13:53 mű 1019 átlag, 172 szórás -63–109 (ph-18, ne-4) | 0 címke 0 példányban 0 kategória 0% na-1 |
2216. nap, 329 szó/nap, 2293 betű/nap, 76:51/sómir, 0,96 oldal/nap | 2027.7.20.:348, 3089 5. 23:57 |
pr Prológus | |||
ELSŐ RÉSZ | |||
A SÖTÉTSÉG MÖGÜL | 250 (36%) | ||
na A HAJÓ | 29 (4%) 1 | ||
nb AZ ŰRBEN | 27 (3%) 30 | ||
nc RECEPTOR | 29 (4%) 57 | ||
nd A GALAXIS | 24 (3%) 86 | ||
ne LIAN, LIAN, LIAN | 24 (3%) 110 | ||
nf SZAISZ | 24 (3%) 134 | ||
ng MENEDÉK | 24 (3%) 158 | ||
nh HAZAÚT | 24 (3%) 182 | ||
ni ABRONCSVILÁG | 22 (3%) 206 | ||
nj LETELEPEDÉS | 23 (3%) 228 | ||
MÁSODIK RÉSZ | |||
HAJNALSUGÁR | 250 (36%) | ||
oa NAMINDAN-DZSÚMI | 30 (4%) 251 | ||
ob HÍRNÉV | 25 (3%) 281 | ||
oc LIMELULLÍ | 24 (3%) 306 | ||
od SAUNIS | 21 (3%) 330 | ||
oe ALAPPONT | 22 (3%) 351 | ||
of SẄTỲM ŮY DÅI ÁP | 26 (3%) 373 | ||
og SZINDORIA | 24 (3%) 399 | ||
oh A KISLÁNY | 24 (3%) 423 | ||
oi JANNÍHAUM | 25 (3%) 447 | ||
oj TANÍTÓ | 29 (4%) 472 | ||
HARMADIK RÉSZ | |||
AZ ÚJ FÉNY | 191 (27%) | ||
pa HINNULDUD | 22 (3%) 501 | ||
pb SUGÁRGÁT | 27 (3%) 523 | ||
pc HANGILAORAN | 25 (3%) 550 | ||
pd AZ ELSŐ SZÍAN | 25 (3%) 575 | ||
pe SINNÍ | 22 (3%) 600 | ||
pf AUSTA VAIRȲNTA KYVOMAS | 27 (3%) 622 | ||
pg ILGÁ | 24 (3%) 649 | ||
ph – – – | 19 (2%) 673 |