„Ugyanakkor azt is gondolom, hogy abban, hogy ő az lett, aki, a legfontosabb szerepük a tömegeknek volt, akik lehetnek ugyan névtelenek és arctalanok, de számtalan helyen és időben ők irányították az eseményeket.”
Hiragi: Akik Nindává tették,
bevezető, 2.
bevezető, 2.
Aḷeṛasṭen
293. 66. 12.
50
A pódiumot a főváros főterén, az elnöki palota előtt állították fel. Mintegy három rígin magasan emelkedett a tér kövezete fölé, egymásra fektetett, fölfelé egyre kisebb korongokból állt, amik fehérek voltak, de nem egyszínűek, valamilyen márványszerű minta borította őket.
A legfelső korong szélén körben zászlórudak álltak, rajtuk az építkezésben részt vevő húsz ország zászlóival, és középen a haḍḍaṛi nemzeti zászló: vízszintesen csíkozva barnával, sárgával, zölddel és feketével, amik a hegyeket, a gabonamezőket, a réteket és az ásványkincseket jelképezték – s a jobb oldalon, a zászló teljes magasságát és több mint a fele szélességét eltakarva, egy óriási fehér korong. A sugárgát jelképe, nemrég került a zászlóra, a gát megépítését eldöntő népszavazás külön határozott erről is. Nindának a Sínisuál jutott róla eszébe, azt is rárajzolták Szúnahaum zászlójára, de rajta van Szúnahaungaur is, amit pedig a Sínisuál teljesen eltakar. Itt a fehér körbe nem tettek semmit, magát Haḍḍaṛi világát a körön belül nem jelképezi semmi, csak a körön kívül a színes csíkok.
A zászlórudak tövében népes embercsoport állt körben: az államelnök, a kormány tagjai, a nagyobb városok polgármesterei, a gát tervezői és építésének vezetői, valamint az építkezésben közreműködő államok küldöttei. Középen kicsiny, ovális emelvény, fölötte lebegett Haḍḍaṛi labda nagyságú gömbje, lassan forogva, s előtte időnként megjelent, majd eltűnt a sugárgát fehér félgömbje; vetítve volt mindkettő.
A teret félkörívben vette körül a közönség számára épített sokszintes tribün, amin egyetlen szabad hely sem akadt.
Ötvenkor megszólalt egy dzsógirütés, és feltárult az elnöki palota kapuja. Egy kislány és kisfiú lépett ki rajta, fehér ruhában, hagyományos haḍu fejfedőben, a kezükben virágcsokor – s mögöttük jött Ninda. A hallgatóság tökéletes csenddel adta jelét tiszteletének.
Fellépkedtek a pódiumra vezető hosszú rámpán, aminek végén rés maradt a zászlórudak és az emberek között. A két gyerek megállt az ovális emelvény két oldalán, Ninda pedig fellépett rá, a forgó világgömb mögé.
Fehér köntös volt rajta, a már Szindoriáról is ismert fekete ampentis, fején ugyanolyan haḍu fejfedő, mint a téren mindenkién, és a hátára csatolva a fehér Ranguman.
Kivárt egy kicsit, majd megszólalt, csengő hangja végigszárnyalt a hatalmas téren, s az élő közvetítés révén a spirálkar talán valamennyi világára eljutott, messzebbre, mint eddig bármikor.
– Haḍḍaṛi népe!
Tökéletes kiejtéssel beszélte a haḍu nyelvet, és semmilyen súgót nem használt.
– Világotok, amelyen most én is állok, nagyon régi világ. Lassú keringésével is közel háromszázszor megkerülte már napját, a Ḷameṇ csillagot, amióta az első telepesek leszálltak rá. De Haḍḍaṛi története sokkal hosszabb ennél. Százezer éve, hogy tájait benépesíti a fehér lombú ṃunṭfa. Negyedmillió éve, hogy a rózsaszín és a kék levelű ṃunṭ megjelent. Egymillió évesek zöld lombú fafajtái. Kétmillió éve népesítették be a növények a szárazföldet. És ötmillió éves a tengeri élet. Negyvenezer őshonos növényfaj él Haḍḍaṛi világán, kétezer bevándorolt faj és négyszáz keresztezett faj. S bár állatok nem alakultak ki Haḍḍaṛin, félmilliárd haszonállat legelészik Ṛaṃunaṣ, Mevati, Haneḷa és Vaṇuṛaṣ rétjein, háromszázezer házikedvenc él házaiban, és huszonkétmillió ember!
Körbehordozta pillantását a közönségen.
– Huszonkétmillió férfi és nő. Gyerekek, felnőttek, fiatalok, öregek. Huszonkétmillió ember, akiket egyáltalán nem fenyeget az a veszély, ami ellen most harcba szállnak. Amennyire ember ebben bizonyos lehet, bizonyosak vagyunk, hogy a mai csecsemők dédunokái is még tökéletes biztonságban lesznek. Még azoknak a dédunokái is. Egy napon azonban ennek a biztonságnak vége szakad. A Haummától nyert hidrogéntömegek hatására a Halli összeroppan és felrobban. Egy évvel később Haḍḍaṛi égboltja vakító fehér fénybe borul. A kemény ionizáló sugárzás valósággal lemarja felszínét. A növények elpusztulnak, azután lángra lobbannak. Minden víz elpárolog. A termőtalaj porrá bomlik. Haḍḍaṛi radioaktív felszíne évtízezredekre lakhatatlanná válik. Az emberek és ingóságaik elszállítására egy év áll majd rendelkezésre, amíg a robbanás energiája ideér – és bármilyen hosszúak a haḍḍaṛi évek, ez nem lesz túl sok, hiszen addigra már sokkal népesebb lesz ez a világ, talán sok milliárd lélek él majd rajta.
Két kezével ívet írt le az előtte forgó világgömb mellett, mintegy átölelve azt.
– Haḍḍaṛi népe azonban úgy döntött, hogy ezt nem engedi! – csattant fel. – Nem létezik módja annak, hogy a nukleáris reakciók fizikáját megváltoztassuk. Nincsen mód arra sem, hogy meggátoljuk a hidrogén átáramlását a Haummáról a Hallira. Ha legerősebb gépeink erejét milliárdszorosára tudnánk fokozni, az is csak annyi lenne ebben a harcban, mintha egyetlen baktérium próbálná ledönteni a Ṣuveṃ-hegy tömbjét. A Halli felrobbanását sem megakadályozni, sem késleltetni, sem erejét csökkenteni nem lehet. Amire képesek vagyunk, az az, hogy megvédjük Haḍḍaṛi világát. Az erőviszonyok szerencsére e ponton kevésbé aránytalanok, mint a robbanás helyszínén, mert nem a Halli méretei számítanak, hanem Haḍḍaṛi sokszorta kisebb átmérője – s még így is a legnagyobb építményt kell megkonstruálni, amit ember valaha alkotott a Galaxisban. A tizennyolcadik legnagyobbat, időrendben.
Ismét tartott egy kis szünetet.
– Százmillió hatalmas ṛavaṣiḷlemezből fog állni a félgömb alakú gigász. Minden lemez háromrétegű, a rétegek között karbantartó robotok végzik őrjáratukat és a legapróbb sérülést is kijavítják. A széleken a lemezek átfedik egymást. A tartószerkezetnek is megvannak a maga javítórendszerei. A félgömb peremén pedig tértaszítók lökik el azokat a részecskéket, amelyek ott haladnak el, nehogy Haḍḍaṛi vonzásába kerüljenek és mégiscsak becsapódjanak. Ez az alkotás nem csak a puszta fizikai kiterjedése miatt gigantikus, hanem mert tökéletes, hibátlan. Annak kell lennie. Ha hibásnak bizonyul akkor, amikor majd szükség lesz rá, akkor már sem idő, sem mód nem lesz kijavítani. Ezért építik meg húsz ország szakemberei egyből úgy, hogy tökéletes legyen. Abban a meggyőződésben indítom el most Haḍḍaṛi történelmének legnagyobb munkálatát, hogy ezzel új korszakot nyitunk Haḍḍaṛi és a Galaxis történelmében is!
Megérintette mellén a Ranguman szíjának csatját, amely kinyílt, a szíj besiklott a hangszerbe, az pedig kecses mozgással megkerülve Nindát elébe csusszant.
Ninda nem nézett le a billentyűzetre, ahogy lenyomta az első dzsí-silad akkordot, s az emberek felálltak a tribünön. Ninda velük együtt énekelte a haḍḍaṛi nemzeti himnuszt.
Amikor a dal véget ért, néhány pillanatig még várt, aztán jobbra nézett és elkiáltotta magát:
– Első ṣiluṃ, felszállás!
Jobb keze irányában, egy-két szirszi távolságnyira várakozott az első hajócsapat, a város épületei még ilyen messziről is csak kis részben takarták a keskeny, de magas, henger alakú teherhajókat. Aztán már egyáltalán nem, ahogy Ninda utasítására megindultak felfelé, az égbolt negyedrészét elsötétítve.
Ninda balra nézett.
– Második ṣiluṃ, felszállás!
Balról is elindultak a hajók, Ninda pedig még egyszer körbetekintett az elragadtatott közönségen.
– Szígasszí Jarrahu! Ilambaut Fónird! Hangihénu! Hinanní Dzsilbur! Felszállás!
←pb-20 sugárgát [-19] Egész sor eseményen figyelhettük ezt meg. Például Haddarin a sugárgát indításakor. Ahogy végigjárta azt a világot és mindenütt beszélt az emberekkel. Vele voltam és láttam, hogy sehol sem célja azt az érzést kelteni, hogy ezt a világot ő fogja megmenteni a pusztulástól. Az érzés már megvolt az emberekben, mielőtt ő a nevét hallotta volna annak a világnak. (Szillon Nomboka Marotomandi: Útjaim Nindával, 4.) :: Haḍḍaṛi, Naḍṛivaṛṭen, 293. 66. 9., 20pb‑20 sugárgát pb-21 beszéd [-11] Ugyanakkor azt is gondolom, hogy abban, hogy ő az lett, aki, a legfontosabb szerepük a tömegeknek volt, akik lehetnek ugyan névtelenek és arctalanok, de számtalan helyen és időben ők irányították az eseményeket. (Hiragi: Akik Nindává tették, bevezető, 2.) :: Haḍḍaṛi, Aḷeṛasṭen, 293. 66. 12., 50pb‑21 beszéd pb-22 hazaindulás [-25] Vannak napok, amik csak úgy eltelnek, semmi másra nem jók, mint hogy kitöltik az időt a következő napig. Ez elkerülhetetlen. Akkor vagy szerencsés, ha minél kevesebb ilyen napod van. (Lí-Nindaran: Az Első Szían, 416. sómir) :: Ninda, 43 695. muhat ukingahan, 852pb‑22 hazaindulás→
ph-21 id [-931] ()ph‑21 id ·· -856 733 660 szó (705 436+24 081+4143) 5 082 599 betű (4 918 508+164 091) 5 620 327 jel (@537 728) | 693, 69,29%, 417 724 idézet, 13:52 mű 1019 átlag, 184 szórás -75–109 (ph-19, ne-4) | 0 címke 0 példányban 0 kategória 0% na-1 |
| 2224. nap, 328 szó/nap, 2285 betű/nap, 77:01/sómir, 0,96 oldal/nap | 2027.7.27.:247, 3085 11. 20:31 | ||
pr Prológus | |||
| |||
| 250 (36%) | ||
na A HAJÓ | 29 (4%) 1 | ||
nb AZ ŰRBEN | 27 (3%) 30 | ||
nc RECEPTOR | 29 (4%) 57 | ||
nd A GALAXIS | 24 (3%) 86 | ||
ne LIAN, LIAN, LIAN | 24 (3%) 110 | ||
nf SZAISZ | 24 (3%) 134 | ||
ng MENEDÉK | 24 (3%) 158 | ||
nh HAZAÚT | 24 (3%) 182 | ||
ni ABRONCSVILÁG | 22 (3%) 206 | ||
nj LETELEPEDÉS | 23 (3%) 228 | ||
| |||
| 250 (36%) | ||
oa NAMINDAN-DZSÚMI | 30 (4%) 251 | ||
ob HÍRNÉV | 25 (3%) 281 | ||
oc LIMELULLÍ | 24 (3%) 306 | ||
od SAUNIS | 21 (3%) 330 | ||
oe ALAPPONT | 22 (3%) 351 | ||
of SẄTỲM ŮY DÅI ÁP | 26 (3%) 373 | ||
og SZINDORIA | 24 (3%) 399 | ||
oh A KISLÁNY | 24 (3%) 423 | ||
oi JANNÍHAUM | 25 (3%) 447 | ||
oj TANÍTÓ | 29 (4%) 472 | ||
| |||
| 192 (27%) | ||
pa HINNULDUD | 22 (3%) 501 | ||
pb SUGÁRGÁT | 27 (3%) 523 | ||
pc HANGILAORAN | 25 (3%) 550 | ||
pd AZ ELSŐ SZÍAN | 25 (3%) 575 | ||
pe SINNÍ | 22 (3%) 600 | ||
pf AUSTA VAIRȲNTA KYVOMAS | 27 (3%) 622 | ||
pg ILGÁ | 24 (3%) 649 | ||
ph – – – | 20 (2%) 673 |