-25 ←oft [-1015] SẄTỲM ŮY DÅI ÁPSẄTỲM ŮY DÅI ÁP of-1 jóslat [-25] Sokan megtippelték, mi lesz Ninda és a körülötte kialakult felhajtás sorsa. A legtöbben úgy, hogy majd elfelejtik. De voltak már az elején is, akik nem így gondolták. (Ílgaszaumi, A Ninda-kultusz, 3. kötet, 27.) :: Szúnahaum, Sádinnun-Dzsírauri, 43 662. senut lilgamíszan, 680of‑1 of-2 toborzás [29] Az egészben gyakorlatilag kódolva volt, hogy nem jöhet létre forradalom. Az ÀLAN működése, egész felépítése túlságosan távol állt mindenféle radikalizmustól. (Ámmaít Ídara: Az elmaradt szindor forradalom, 1.) :: Sỳÿndoṙeìa, Lũakẽàń, 59. lẙaikś 1., a zöld órájaof‑2→

---

„Sokan megtippelték, mi lesz Ninda és a körülötte kialakult felhajtás sorsa. A legtöbben úgy, hogy majd elfelejtik. De voltak már az elején is, akik nem így gondolták.”
 

Szúnahaum
Sádinnun-Dzsírauri
43 662. senut lilgamíszan
680
– Nem tudom, ti hogy vagytok vele – mondta Angrolími –, nekem megnyugvás, hogy a gyerekek megint az egyik hajónkon vannak. Nem mintha nem bíznék a szunnasziakban, kivált a Szilandré tagjaiban, hiszen beszéltem is velük, igazán rendes emberek. A világukról is tudom, hogy biztonságos… de azt gondolom, hogy szúni gyerekeknek mégiscsak szúni területen van a helyük, még ha ez talán provincializmus is. De én már ilyen megrögzött vagyok.
  – Én még nálad is megrögzöttebb – mosolygott Mikarnip –, én még a Felhőt is csak akkor hagyom el, ha végképp muszáj… és sok száz éve intézem sikerrel úgy, hogy ne nagyon legyen muszáj.
  – Hát – mondta Hait – nekem, azt hiszem, más a hozzáállásom, végül is én dzserang földön nevelkedtem. De nyugodtabb az életem, és Ámmaíté is, amióta itt vagyunk a Testvériségben, úgyhogy azt hiszem, megértelek benneteket. És persze jobban örülök, ha Ninda itt van mellettünk. Nem mintha valamitől félteném odakint… dehogyis, megvédik mindentől… csak hát valamilyen fokon a mi gyerekünk.
  A Társaság néhány tagja most a Sádinnun-tó egyik kis szigetén, Dzsíraurin gyűlt össze, Ambarauti háza előtt a falatnyi réten. A meleg övezetben fekvő tavat kellemesen árnyékolta a Fóginnaur tömbje, amin a Sádinnun vize egy alagúton jutott át, miután a tavat elhagyta. Nem voltak itt mind, s a képernyőn is csak Angrolími csatlakozott hozzájuk, de hát nem voltak ők valamiféle testület, ahol teljes létszámú jelenlétre van szükség. A sziget aprócska volt, de arra azért jutott hely rajta, hogy az ikrek szaladgáljanak valamicskét Dzsellivel, bár főleg csak a parton, a kavicsokat tanulmányozták, tapicskoltak a langyos vízben.
  Sugiran beszámolt eddigi munkájukról. Még egy embert vettek maguk mellé, és hárman dolgozták föl a Nindával kapcsolatos híreket, publikációkat. Jelenleg naprakésznek tartották magukat, bár persze még felbukkanhatnak korábbi híradások távolabbi világokról, amik elkerülték a figyelmüket.
  – Megállapodást kötöttünk Szindorián a Szúm Egyetemmel és a Száu Televízióval, Haniton az Állami Televízióval, Szvottakarton a Hekin Heman nevű hírlappal, valamint a Belső-Galaktikus Hírügynökséggel – sorolta. – Ezek elküldenek nekünk mindent, amihez hozzájutnak Nindával kapcsolatban. Szunnasszal nem kellett megállapodást kötnünk, mert ők mindent továbbítanak a BGH-nak. Óriási anyag érkezett a kikötői találkozóról, a szunnasziak komolyan vették vendéglátó szerepüket, és bár náluk Nindának nincs több egy maroknyi rajongójánál, a helyi tévé közvetített és feldolgozott mindent, már teljesen felcímkézve adták át az anyagot, összefoglalóval, tárgymutatóval, mindennel. Gyönyörű munka. És hát van persze hozzá vagy ötven cikk a helyi lapokból. Mindent egybevéve már van nagyjából nyolcezer tétel az archívumban, több tucat világról.
  – És még csak gyerek – dünnyögte Hiragi.
  – Gyerek – bólintott Sugiran –, de olyan, aki elég intenzíven megdolgoztatja a csillagközi sajtót. Meg minket is, és mi szeretünk dolgozni. Az archívumot kétrészesnek szánjuk. A másik, mondhatjuk úgy is, hogy „külső” részben olyan dokumentumok lesznek, amik Ninda személyéhez közvetlenül nem kapcsolódnak, de rálátást adnak azokra a jelenségekre, amikkel foglalkozik. Ezt az archívumot még csak tervezzük, egyelőre nem kezdtük meg a kiépítését.
  – A Kíreán-diktatúrát milyen részletességgel kívánjátok feldolgozni? – érdeklődött Ámmaít.
  Csobbanás, gyereknevetés hangzott a partról. A szülők szokva voltak hozzá, csak odapillantással ellenőrizték, hogy Dzselli mancsával szárazra gurítja a vízbe esett ikret, és a beszélgetésre figyeltek.
  – Magát a diktatúrát egyáltalán nem, hiszen arról bőséges anyag áll rendelkezésre. Azokat a konkrét eseményeket akarjuk dokumentálni, amikről Ninda említést tett vagy valamiképpen kapcsolódik hozzájuk. Személyeket, akikkel érintkezett. Mindazokat az apróságokat, amik idővel feledésbe merülhetnek, mert nem voltak elég jelentősek, hogy a dzserang hírarchívumokban fennmaradjanak.
  – Tehát az utókor számára dolgoztok – mondta Hait.
  Sugiran élénken bólogatott.
  – Igen. Tudom, hogy ez értelmetlenül hangzik, amikor egy gyerek működését dokumentáljuk mi, felnőttek – a dolgok rendje szerint ő mindnyájunkat túlélhet. De majd mások lépnek a helyünkbe. És ha Nindában az van, amit gondolunk, akkor őutána mások fogják folytatni, amit elkezdett. Talán évtízezredeken át.
  Hait lehajtotta a fejét.
  – Lehet… lehet, hogy furcsán fog hangzani az én számból, amit mondok… és e pillanatban még meg sem fogalmaztam, hogy mit akarok mondani, kérlek, ne szakítsatok félbe. Tudjátok, hogy én az anyjaként szeretem őt… akárcsak a saját gyerekeimet. De éppen ezért nem szeretnék a túlzott elfogultság hibájába esni. Én meg vagyok győződve arról, hogy ő egy rendkívüli egyéniség, akire egy nap mindnyájan roppant büszkék leszünk, de… mondjátok, nem lehet-e, hogy csak azért érzem ezt, mert úgy szeretem, mintha az anyja lennék?
  A többiek a fejüket ingatták. A parton az ikrek találtak valami érdekeset, és csengő hangon, szindor–szúni keverék nyelven élénk eszmecserét folytattak róla.
  – Nem, szerintem sem ezért érzed, Hait – szólalt meg Hiragi –, én is azt gondolom, hogy rendkívüli, különleges ember.
  – Igen – bólogatott Sugiran –, mi is így gondoljuk az öcsémmel. Egészen pontosan úgy fogalmaztuk meg, hogy egy olyan folyamat kezdeténél állunk, amiről nem tudjuk, hová vezethet: Szindoria példája már sejteti, hogy Ninda akár egész államrendszerek életét képes más irányba fordítani, de nem szabad abba a hibába esnünk, hogy azt hisszük, ez minden, ez pályájának csúcsa. Még csak százhetven éves. Bármit megtapasztalhatunk még. Meggyőződésünk, hogy egy történelmi korszak kezdetének vagyunk tanúi, és ezt a korszakot nemcsak Szindorián fogja az ő neve fémjelezni.
  – Hanem? – tudakolta Ámmaít. – Több tucat országban?
  – Talán. Vagy talán az egész spirálkaron. Talán az egész Galaxisban. Nem tudhatjuk. Ma még nem tudhatja senki, maga Ninda sem. De olyan potenciál szunnyad benne, amilyent szerintünk csak nagyon ritkán tapasztal meg a történelem. Talán még soha. Talán ő lesz a legnagyobb ember, aki valaha élt.
  Erre elég nagy csend támadt. Valahogy olyan ünnepélyes csend. Fél mati is beletelhetett, mire Hait megszólalt, energikusan megrázva fejét. Rekedtes volt a hangja.
  – Nem, Sugiran, én ezt nem veszem be. Szerintem most te esel a túlzott elfogultság hibájába. Semmi okunk, semmi alapunk ekkora dolgokat feltételezni róla. Elismerem, hogy rendkívüli, igen. Ezért értettem egyet a Ninda Társaság megalapításával. De az abszurditásig fokozott túlzásokat nem helyeslem.
  Sugiran előrehajolva nézett a fiatalasszony szemébe.
  – Rendben van. Fogadást ajánlok. Szoktak a szindorok fogadni?
  Hait elmosolyodott.
  – Igen, ők is szoktak, de amúgy én elég régóta szúni vagyok már.
  – Hát akkor fogadjunk. Én azt állítom, hogy Ninda a Galaxist vagy annak egy jókora részét más történelmi pályára fogja terelni. Szerinted nem. Áll a fogadás?
  – És mi a tét? – nevetett Hait.
  – Most mondtam – bólintott a férfi szintén nevetve, de a szeme komoly volt. – A Galaxis sorsa. Ha Nindáról van szó, minden ennél kisebb tét, mint mondjuk Szindoria sorsa, legfeljebb átmeneti szempont.

---

←oft [-1015] SẄTỲM ŮY DÅI ÁPSẄTỲM ŮY DÅI ÁP of-1 jóslat [-25] Sokan megtippelték, mi lesz Ninda és a körülötte kialakult felhajtás sorsa. A legtöbben úgy, hogy majd elfelejtik. De voltak már az elején is, akik nem így gondolták. (Ílgaszaumi, A Ninda-kultusz, 3. kötet, 27.) :: Szúnahaum, Sádinnun-Dzsírauri, 43 662. senut lilgamíszan, 680of‑1 of-2 toborzás [29] Az egészben gyakorlatilag kódolva volt, hogy nem jöhet létre forradalom. Az ÀLAN működése, egész felépítése túlságosan távol állt mindenféle radikalizmustól. (Ámmaít Ídara: Az elmaradt szindor forradalom, 1.) :: Sỳÿndoṙeìa, Lũakẽàń, 59. lẙaikś 1., a zöld órájaof‑2→

---

ph-21 id [-931] ()ph‑21 ·· -856 (2138 › 60:47) 733 660 szó (705 436+24 081+4143) 5 082 599 betű (4 918 508+164 091) 5 620 327 jel (@537 728)	693, 69,29%, 417 724 idézet, 13:52 mű 1019 átlag, 184 szórás -75–109 (ph-19, ne-4)	0 címke 0 példányban 0 kategória 0% na-1
2224. nap, 328 szó/nap, 2285 betű/nap, 77:01/sómir, 0,96 oldal/nap | 2027.7.27.:247, 3085 11. 20:31

	pr Prológus
ELSŐ RÉSZ
A SÖTÉTSÉG MÖGÜL	250 (36%)
	na A HAJÓ	29 (4%) 1
	nb AZ ŰRBEN	27 (3%) 30
	nc RECEPTOR	29 (4%) 57
	nd A GALAXIS	24 (3%) 86
	ne LIAN, LIAN, LIAN	24 (3%) 110
	nf SZAISZ	24 (3%) 134
	ng MENEDÉK	24 (3%) 158
	nh HAZAÚT	24 (3%) 182
	ni ABRONCSVILÁG	22 (3%) 206
	nj LETELEPEDÉS	23 (3%) 228
MÁSODIK RÉSZ
HAJNALSUGÁR	250 (36%)
	oa NAMINDAN-DZSÚMI	30 (4%) 251
	ob HÍRNÉV	25 (3%) 281
	oc LIMELULLÍ	24 (3%) 306
	od SAUNIS	21 (3%) 330
	oe ALAPPONT	22 (3%) 351
	of SẄTỲM ŮY DÅI ÁP	26 (3%) 373
	og SZINDORIA	24 (3%) 399
	oh A KISLÁNY	24 (3%) 423
	oi JANNÍHAUM	25 (3%) 447
	oj TANÍTÓ	29 (4%) 472
HARMADIK RÉSZ
AZ ÚJ FÉNY	192 (27%)
	pa HINNULDUD	22 (3%) 501
	pb SUGÁRGÁT	27 (3%) 523
	pc HANGILAORAN	25 (3%) 550
	pd AZ ELSŐ SZÍAN	25 (3%) 575
	pe SINNÍ	22 (3%) 600
	pf AUSTA VAIRȲNTA KYVOMAS	27 (3%) 622
	pg ILGÁ	24 (3%) 649
	ph  – – –	20 (2%) 673