„Az egyetlen dolog, ami egy másik emberrel összeköthet, a szeretet valamely formája. Az egyetlen fajta kapcsolat, aminek az ember életében értelme van, a más emberekhez fűződő szeretetkapcsolat.”
Ílgaszaumi: Feddardin elmélkedéseiből,
38. sómir, 62. singir
38. sómir, 62. singir
Az emberek csak álltak és vártak, nem szólt senki semmit. A sáhaddif maga dönt munkájának körülményeiről. Meg is szegheti a szabályokat, ha úgy látja jónak. Megtörtént már máskor is. De ilyesmire, mint most, aligha emlékezett bárki. Az első sáhaddahum nem kapja meg a törzsi besorolását, amíg a második sorra nem került, őnála kihagyják a haukihaórant, és csupa fhangíszaknyelven zajlanak a kérdések és válaszok? A legtöbben nyilván egy szót sem értettek belőlük. Már az is elég szokatlan volt, hogy Sileni beállt a Csillagok közé, de kisgyerekektől persze elnéznek ilyesmit. Az, hogy az Érahaung-szandzsé még föl is vette, még meghökkentőbb, de felfogható úgy, mint a kisgyerekekkel való megengedő bánásmód része. A jelenlevők többsége legalább futólag ismerte őket és tudta, hogy Angrolími jó ismeretségben van a családdal, de hát amúgy is, egy szúni gyereket akármelyik felnőtt a karjába vesz.
De a szertartást ettől még nem kellett volna teljesen felrúgni.
Az Érahaung-szandzsé hallgatott egy verset, mielőtt megszólalt megint.
– Szinensi sáhaddahum, kérlek.
– Parancsolj velem, Érahaung-szandzsé – felelte Szinensi zavartan.
– Aurthakki.
– Szifhuap – felelte Szinensi gondolkodás nélkül.
– Khemma.
– Rauhámi.
– Thonfúari.
– Imekkit.
– Köszönöm, sáhaddahum. Sáhaddihatun, kérlek.
Ninda sarkon fordult, szembe a Csillagokkal.
– Parancsolj velem, Érahaung-szandzsé.
– Gládaran.
– Raufhúd.
– Aukhdaisz.
– Nimmikh.
– Lienáhi.
– Ékhdarun-thombí.
– Nilp rakhundan dzsalval.
– Karondi szuadh.
– Onkon gildzsanna.
– Aulp thakkifúnan.
– Köszönöm értékes segítségedet, sáhaddihatun.
– Öröm és megtiszteltetés számomra, ha a Csillagok szolgálatára lehetek – felelte Ninda, és nem fordult vissza társaihoz, várakozott.
– Ohangi – emelte föl hangját az Érahaung-szandzsé. – Tudom, vannak köztetek, akik szokatlannak találják a sáhaddif eljárását. De mindig szokatlanul jár el a sáhaddif, amikor valami egészen újat alkot. Előzetes megbeszélésünkön az a döntés született, hogy ha a két sáhaddahum igazolja várakozásainkat, akkor nem keressük helyüket a Törzsek Fáján: új helyet jelölünk ki nekik. – Hátuk mögött Hómuruangi halk, lassú ütésekkel megszólaltatta a baungát. A lányok döbbenten, elfogódottan hallgatták a beszédet. – Így teszünk Nindával is, aki megőrzi haundáját a liktenit-upesz törzsből, megőrzi tagságát a törzs hinertijében, de mint mindazok előtte, akik egy-egy új törzs alapítói voltak, két haundát fog viselni. Ám az új törzs nem lesz része ismert családjainknak. Új ág hajt ki a Törzsek Fáján, új családja lesz a szúnik nemzetségének. Gyertek és lássátok, liktenitek, rotongok, sáttirok, kertanok, hilgalutok, siehargutok, indzsilupok, szesszik, dzségarok, szísszagitok, kerdzsivutok, jahasszurok, sirhatenek, satszék, szóvahutok, haurganitok, ilhurangitok, sérirongitok, szindehanok, fattilgák, lihaddutok: gyertek és köszöntsétek új családunkat. Mégpedig holnap ötszázkor Hangilaoranon, a Híd Dzsúmbauri termében, ahol a törzs alapítói közlik velünk, milyen nevet választottak törzsüknek és kit neveztek ki törzsfőnökükké – és ott veszik majd át új haundájukat, amelynek rajzát a Fangríhauhóraszengi fogja addig elkészíteni. Így szólt a sáhaddif. Most pedig, miután Ninda sáhaddahummá vált a szertartás során, a Sínisuál fényétől búcsút venni immár az Őrző joga és kötelessége.
A Tűz Őrzője, egy vékony fiatalember úgy lépett ki a Csillagok mellől, mint aki már egy ideje várta, hogy szólítsák – így is volt, a tűz körül már egy másik Őrző teljesített szolgálatot.
– Szinensi és Aini sáhaddahumok – mondta magas, de erőteljes hangon –, kérlek, járuljatok Farraugá-Hilgi örök tüzéhez és egyesítsétek lelketeket vele, mint immár haungszík a törzsszövetségben.
A két lány a tűzhöz lépdelt és bedobta a sáhaddahumi sapkáját; Ninda persze nem, hiszen ő már haungszí volt. Aztán ők visszajöttek és egymás nyakába borultak mindhárman. Semmihez sem fogható élmény volt, ami történt velük.
– Most pedig – szólt az Őrző – köszöntsük a Sínisuál jelképét, mely megvilágította utunkat ezen a rendkívüli estén.
A lányok gyorsan elengedték egymást, a Sínisuál-kör felé fordultak és homlokukra simították tenyerüket, mint mindenki a haurímúsátorban, az Őrző is, majd visszazárta a fénykört a hengerbe, és útnak indult vele. Nindáék követték, vissza az öltözősátorba, ahol az Őrző elhelyezte a Fényt a tartójában és rájuk mosolygott.
– Örülök, hogy a véletlen engem állított az örök tűz mellé. Emlékezetes lesz ez a mai nap.
Ők visszamosolyogtak, ők is a homlokukra tették a tenyerüket megint, az Őrző viszonozta, és visszatértek a janníhaumba. A haurímút az automaták időközben már fölkapták a magasba, ott összehajtogatták és eltűntek vele. A janníhaum ismét a szabad ég alatt állt, a szertartási sátor mély sötétségét a Forró-peremvidék napsütése váltotta fel.
Ninda, Aini és Szinensi megilletődve fogadta a rengeteg tiszteletadást. Mindenki, akivel szembetalálkoztak a janníhaumban, homlokára tett kézzel köszöntötte őket. Mindhárman pontosan tudták, de Sileni is, hogy egy új törzscsalád születése a legfontosabb események egyike a Testvériség életében. Még egy törzs létrejöttéről is beszámol a Szúnangé, méghozzá hosszan és részletesen, hiszen egy törzs évtízezredeken át fennállhat és emberek sokaságának határozhatja meg identitását. De egy új törzscsalád…
– Harmincezer éve nem sarjadt új család a Törzsek Fáján – lépett hozzájuk Angrolími mosolyogva. – A satszé és a fattilgá a két legfiatalabb, de hát ők is már legalább száz nemzedéket számlálnak. Büszke vagyok rá, hogy én jelenthettem be egy új törzs születését.
– Kicsit még meg vagyunk döbbenve – motyogta Ninda.
– Hasonlóképpen, mint mi, amikor ráébredtünk, hogy ha azok vagytok, akiknek tartunk benneteket, akkor ez a helyes lépés.
– Miért?
Angrolími helyet foglalt a janníhaum egyik padján és maga elé húzott egy poharat meg egy palackot. Ők letelepedtek elé a fűbe.
– Nos, hogy Falduhúni szavait idézzem: „Én sose láttam ezeket a gyerekeket, de az összes tanítójukkal beszéltem, az alapiskolaiakkal, még a zenetanárokkal is. Mindenki szerint különlegesek. Döntsd el magad, hogy számukra új ágat fakasztani a Törzsek Fáján inspiráció lesz-e, hogy még különlegesebbek legyenek, vagy egyszerűen a fennálló tény elismerése?”
– Hát… ez még akkor is meghökkentő… – tűnődött el Ninda.
– Ha amúgy fogalmatok sincs, kicsoda Falduhúni – szólalt meg egy rekedtes hang a hátuk mögött. Hátrafordultak. Egy idősebb férfi állt mögöttük, fehér szakálla világított a fekete fahuddanon, amit nem vett le, mint mostanra az emberek nagy része a janníhaumban. – Én vagyok az. Aungrahénifhangíszúari.
Hangilaoran fhangífilozófia-tudományi kisfedélzete.
– Azt hiszem, már gyanítjátok – mosolygott le rájuk az idős mester –, hogy miért voltunk ilyen sokan ezen a sáhaddifon. Angrolími fejében született meg az elgondolás, de társai után beszélnie kellett a sáhaddifok tanácsával és Hangilaoran három fedélzetével is. Hát sokan lettek kíváncsiak.
Ninda körbepillantott a janníhaumban, és észrevette, hogy bár a szertartás már véget ért, még mindig mindenki őket figyeli. Aztán egy asszony megszólalt.
– Dzsáli vagyok, összehasonlító filozófiatörténész.
Majd egy fiatal férfi.
– Sinerruap, a törzsek nagygyűlésének titkárságától.
Kicsit arrébb egy idős hölgy:
– Linnelki, a filozófiai nagyfedélzet elnökségéből.
S utánuk sorban, még több tucatnyian.
←oj-10 sáhaddif [-25] Sosem tudjuk meg, hány országban vezetett politikai változásokhoz az ő személye, közvetve vagy közvetlenül. (Ámmaít Ídara: Az elmaradt szindor forradalom, 513.) :: Szúnahaum, Farraugá-Hilgi, 43 669. muhat szílgaran, 790oj‑10 sáhaddif oj-11 sáhaddif [-25] Az egyetlen dolog, ami egy másik emberrel összeköthet, a szeretet valamely formája. Az egyetlen fajta kapcsolat, aminek az ember életében értelme van, a más emberekhez fűződő szeretetkapcsolat. (Ílgaszaumi: Feddardin elmélkedéseiből, 38. sómir, 62. singir)oj‑11 sáhaddif oj-12 a Hajó [6] Címek, rangok, kitüntetések… ráérő emberek csacska játékai. Az a néhány dolog, amit megalapítottunk, sokkal többet ér, mert mutatnak valahová, irányokat jelölnek ki dolgokban. Ha együtt vesszük mindet, szinte már majdnem annyit számítanak, mint a gyerekeink mosolya. (Ninda: Életem egy falevélen, 780. sómir) :: Szúnahaum, Hangilaoran, 43 669. nodzsat nirséhagan, 450oj‑12 a Hajó→
ph-20 árdzsimanjáték [-43] Az emberi kultúra változatossága kimeríthetetlen. (Ninda: Beszmélgetések, 1097.) :: Szúnahaum, Hilgúman-Dzsámaut, 43 713. szahut szimsáhuran, 567ph‑20 árdzsimanjáték 20 (2138 › 60:47) 733 564 szó (705 341+24 080+4143) 5 081 917 betű (4 917 829+164 088) 5 619 615 jel (@537 698) | 692, 69,19%, 417 724 idézet, 13:53 mű 1019 átlag, 172 szórás -63–109 (ph-18, ne-4) | 0 címke 0 példányban 0 kategória 0% na-1 |
2216. nap, 329 szó/nap, 2293 betű/nap, 76:51/sómir, 0,96 oldal/nap | 2027.7.20.:348, 3089 5. 23:57 |
pr Prológus | |||
ELSŐ RÉSZ | |||
A SÖTÉTSÉG MÖGÜL | 250 (36%) | ||
na A HAJÓ | 29 (4%) 1 | ||
nb AZ ŰRBEN | 27 (3%) 30 | ||
nc RECEPTOR | 29 (4%) 57 | ||
nd A GALAXIS | 24 (3%) 86 | ||
ne LIAN, LIAN, LIAN | 24 (3%) 110 | ||
nf SZAISZ | 24 (3%) 134 | ||
ng MENEDÉK | 24 (3%) 158 | ||
nh HAZAÚT | 24 (3%) 182 | ||
ni ABRONCSVILÁG | 22 (3%) 206 | ||
nj LETELEPEDÉS | 23 (3%) 228 | ||
MÁSODIK RÉSZ | |||
HAJNALSUGÁR | 250 (36%) | ||
oa NAMINDAN-DZSÚMI | 30 (4%) 251 | ||
ob HÍRNÉV | 25 (3%) 281 | ||
oc LIMELULLÍ | 24 (3%) 306 | ||
od SAUNIS | 21 (3%) 330 | ||
oe ALAPPONT | 22 (3%) 351 | ||
of SẄTỲM ŮY DÅI ÁP | 26 (3%) 373 | ||
og SZINDORIA | 24 (3%) 399 | ||
oh A KISLÁNY | 24 (3%) 423 | ||
oi JANNÍHAUM | 25 (3%) 447 | ||
oj TANÍTÓ | 29 (4%) 472 | ||
HARMADIK RÉSZ | |||
AZ ÚJ FÉNY | 191 (27%) | ||
pa HINNULDUD | 22 (3%) 501 | ||
pb SUGÁRGÁT | 27 (3%) 523 | ||
pc HANGILAORAN | 25 (3%) 550 | ||
pd AZ ELSŐ SZÍAN | 25 (3%) 575 | ||
pe SINNÍ | 22 (3%) 600 | ||
pf AUSTA VAIRȲNTA KYVOMAS | 27 (3%) 622 | ||
pg ILGÁ | 24 (3%) 649 | ||
ph – – – | 19 (2%) 673 |