93 ←of-24 komphajó [-25] Természetesen abban, hogy Ninda Limelullí-dalait több mint hétszáz nyelvre fordították le még életében, szerepe volt annak is, hogy jó sok idejük adódott rá. Hiszen kamaszkorában írta valamennyit. (ÀLAN: Hősköltemény) :: Fégandzsauri, 43 663. nodzsat angdzsagan, 610of‑24 komphajó of-25 találkozás [93] Bölcs ember az, aki tudja, mikor mit tegyen. S még bölcsebb, aki azt is tudja, mikor nem tud tenni semmit. (Ílgaszaumi, Feddardin elmélkedéseiből, 30. sómir, 21. singir) :: Szilgut Hauri, Úmeri-rendszer, 43 663. dzsirat nirséhagan, 718of‑25 találkozás of-26 érkezés [83] Érśom asszony nem volt jó politikus, de volt egy képessége, ami az államrendszerből teljesen hiányzott. Tudott emelt fővel veszíteni. Szüksége is volt rá. Nem feledhetjük, hogy esze ágában sem volt változtatni a rendszeren, amely kormányfővé tette, de azt sem, hogy ha akarta volna, akkor sem lett volna rá sem ideje, sem lehetősége. (Ámmaít Ídara: Az elmaradt szindor forradalom, 311.) :: Szilgut Hauri, Szindoria, 43 663. senut muandzsan, 403of‑26 érkezés→

---

„Bölcs ember az, aki tudja, mikor mit tegyen. S még bölcsebb, aki azt is tudja, mikor nem tud tenni semmit.”
 

Szilgut Hauri
Úmeri-rendszer
43 663. dzsirat nirséhagan
718
A már több száz hajóra szaporodott hógur reggel óta Szindoria felségterületén járt, de erről csak a Csillagvédelemnél tudtak, ahol pontosan számon tartották az összes hógur összes hajójának mindenkori helyét – ugyanazokat az adatokat, amiket rendes körülmények között a sófunnir-haurórangi tart nyilván, de most a Csillagvédelemnél is volt egy másolat. Természetesen figyelték az űrt a hajók körül, és ha szindor hadihajók tűntek volna fel, a Csillagvédelem feladata lett volna intézkedni.
  De sem hadihajók, sem polgáriak nem jártak az űrben. Érśom asszony rövid beszédet tartott, amiben megtiltott minden űrbeli közlekedést attól kezdve, hogy a Testvériség hajói belépnek az Államszövetség felségterületére. Mint mondta, ez egy udvariassági gesztus, annak kimutatása végett, hogy Sỳÿndoṙeìa minden konfliktust el akar kerülni. Ezt nem mindenki hitte el neki, az ellenzéki Ĩrevẁn éppenséggel azt mondta, hogy nagyon szép hangzású elnevezése a gyávaságnak. Mindazonáltal országszerte az a hangulat uralkodott, amit Ḱeŷl Lỹŷkśůnaḩỳ így fogalmazott meg: „Amíg meg nem haragítjuk a sũùnỹkat, nem lehet komoly baj”.
  A Szilgut Haurin a csillagvédelmiseken kívül senki sem foglalkozott a szindor államhatár átlépésével – ami egyébként normális körülmények között háborús cselekmény, ha ilyen tömegű hajó egyszerre teszi. A szúnik ugyanúgy nem érdeklődtek a hajójuk holléte iránt, mint máskor. Aki akarta, a suagján megnézhette a Testvériség bármelyik hajójának helyzetét, hajszálpontosan, nemcsak az éppen aktuálisat, hanem bármikor a múltbelit, és a későbbi útitervet is. De a szúnikat nagyon ritkán érdekelte, hogy éppen hol járnak a Galaxisban.
  Nindát sem. Neki csak az volt a fontos, hogy most éri utol őket az a kis komphajó, amelyik Ámmaítékat hozza. Hétszáz után már ott volt a 6-tadzsiban, ahol egy szakállas fiatalember fogadta, Ikkagi.
  – Tudom, ki vagy – üdvözölte már az ajtóban. – Miattad jövünk ebbe az országba csillagerővel. Gyere.
  Ninda követte a kis szoba falait körben beborító képernyők egyikéhez, amin a csillagos űr háttere előtt két hajót is látott.
  – Ne a nagyokat nézd. Azok a Hingo Rírangi és a Fádirun Ílu – közölte Ikkagi teljesen fölöslegesen, hiszen a gép rájuk vetítette a nevüket is az ilyen képernyőkön szokásos zöld feliratokkal. De több felirat nem volt a képen. – Jön mindjárt a te hajód is. Az előbb már láttam, de elbújt a Hingo Rírangi mögé.
  Ninda várt, Ikkagi pedig odébb lépett, egy másik képernyőhöz, és helyet foglalt egy antigravitációs székben.
  – Sénu, sénu, hógur-dzsífi. Szilgut Hauri hívja Fégandzsaurit.
  – Sénu, sénu, hógur-dzsífi – érkezett a hang késedelem nélkül, és az első szó végére megjött a kép is: egy idősebb férfi, sötétzöld köntösben, Szágefu. – Fégandzsauri köszönti Szilgut Haurit. A távolság négy-kettő, megkerüljük ezt a szép nagy Hingo Rírangit és egymáshoz érintjük a tenyerünket.
  – Szilgut Hauri köszönti Fégandzsaurit. Másfél limli és gessuhuncsokorral várunk benneteket.
  – Szép virág a gessuhun – mosolygott Szágefu –, de én a magam részéről többre tartok egy palack jó giszehát.
  – Sangé-Sínaniban terem a legjobb – vágta rá Ikkagi.
  Ninda rámosolygott a képernyőn megjelenő harmadik zöld feliratra. A kis komp kibukkant a nagy kereskedőhajó mögül. Közben átfutott az agyán, hogy ezek ketten egy évszázadot tanultak Hangilaoranon azért, hogy most itt üldögéljenek és vidámságokat mondjanak egymásnak. Egész idő alatt nem fognak csinálni semmi mást. A képernyő alatt levő másik képernyőn mindenféle számok voltak, mutatók, zöld lámpák. Nekik az a dolguk, hogy ezeket figyeljék és szükség esetén beavatkozzanak, de nem lesz rá szükség, mert a Testvériség minden űrjárművén minden berendezés többszörös túlbiztosítással működik, és ahol ez csak egy kicsit is fontos, ott ellenőrző és javító automaták serege dolgozik megállás nélkül, a napnak mind az ezer matijában, akár megy a hajó, akár nem. Egymást is ellenőrzik és javítják, ha kell – de semmit sem kell valóban javítani, a legkisebb műszaki hibáról is beszámolnak a Szúnangében. És ha ilyesmi csakugyan bekövetkezne, akkor nem Ikkagi és Szágefu feladata lenne intézkedni, hanem a két hajó teljes esszidzsinnalegénysége akcióba lendülne. Most, hogy hógurban repülnek, az összes közelben tartózkodó hajóé.
  És ez a két ember mégis itt ül, figyeli a műszereket és vidámkodik egymással, űrhajós és esszidzsinnakiképzéssel a hátuk mögött. Ezért kapják a fizetésüket. És minden ilyen űrbeli műveletnél ott ül a két ember és készenlétben van az egész esszidzsinna, mert egyszer hátha kelleni fog.
  – A falakon túl az űr van – mondta Feddurit még otthon Jasszaniban –, az űr pedig veszélyes. Ha űrruha nélkül kikerülsz az űrbe, egy matin belül halott vagy. De űrruhában sem boldogulsz egyedül, csak a megfelelő gépek segítségével juthatsz haza. Az űrben nem létezik fölösleges, túlzásba vitt biztonsági intézkedés.
  Most sok ember és csomag kelt át a két hajó között, ezért nem aungirt használtak, hanem összedokkolták őket. A Fégandzsauri könnyedén odamanőverezett a Szilgut Hauri 6-tadzsi zsilipjéhez. Pontosan összeilleszkedtek, mindkét hajó külső héjából bonyolultan összekulcsolódó tifonglemezek nyúltak ki, két rétegben. Mindegyiket külön ellenőrizték a számítógépek, mindegyiknek külön biztonsági rendszere volt. Miután ezzel megvoltak, kinyitották a zsilipkapukat.
  Nindáék már ott álltak a kapuban, ahogy a barátaik is a másik oldalon. Mindenki elindult, de a leggyorsabban persze Dzselli szelte át a köztük levő tizenöt-húsz rígint, és majdnem feldöntötte gazdáját, ahogy a nyakába ugrott, a farkával pedig Szinensit. Aztán jöttek az emberek is, Szinensi átölelhette a szüleit és a kisöccsét, az ikrek egyszerre ölelgették mindhárom lányt, meg Ángsauri, Rongami, mindannyian.
  A kis komp ott maradt a Szilgut Haurihoz erősítve, majd együtt fognak távozni Szindoriáról. A hógur egyenletes tempóban haladt befelé a szindor űrben, lassan közeledve a többi hógurhoz és a szindor anyabolygó naprendszeréhez.
  – Itt vannak – mondta Àllẽrõp államtitkár még valamivel azelőtt, hogy Dzselli Ninda nyakába ugorhatott. – Beléptek Ůmeṙý naprendszerébe. Eddig már több mint háromszáz hajót számláltunk.
  – Lesz az még több is – sóhajtott Érśom asszony. – Meg sem tudjuk majd számolni őket. Nem mintha számítana, hogy százan vannak vagy tízezren. Ezt a háborút már az első lövés előtt elveszítettük, uraim.
  A tanácsteremben, a Kisebbik Zöld Ház földszintjén vagy féltucat civil jutott harminc-negyven katonatisztre.
  – Miniszterelnök asszony – szólalt meg a Külső Erők parancsnoka, a szikár, fehér szakállú Këẅnỳt első tábornok –, egy-két jó hajó nálunk is akad ám.
  – Tudom, tábornok úr, és azok a hajók ott is maradnak a kikötőjükben.
  – Megadva a köteles tiszteletet miniszterelnök asszony rangjának – folytatta a tábornok –, szabad legyen megjegyeznem, hogy…
  – Nem szabad, tábornok úr – közölte Érśom nyersen. – Le kívá…
  – De miniszterelnök assz…
  – Ne szakítson félbe! Le kívánom szögezni, hogy sem most, sem később nem fogunk arról beszélni, hogy a hajóink vagy bármely csapataink miképpen vethetők be. Ebben a háborúban mi egyetlen hadmozdulatot sem fogunk tenni, és még kevésbé fogunk fenyegetően fellépni. Elég rossz a helyzetünk így is. Világosan beszéltem?
  – Igen, asszonyom – felelte a tábornok hasonlóan szárazon.
  – Kíván mondani valamit?
  – Miniszterelnök asszony, szabad legyen megjegyeznem, hogy ön nem fölöttese a tábornoki karnak. A flotta főparancsnoki tisztét az elnök úr őméltósága tölti be.
  – Ez ezentúl is így lesz, de mostantól én vagyok a helyettes parancsnok. Amit közlök önökkel, azt önök mint parancsot ellenvetés nélkül végrehajtják, amíg az elnök úr őméltósága ellenkező értelmű parancsot nem ad. Szíveskedjenek egyenként igennel vagy nemmel felelni, hogy ezt elfogadják-e. Këẅnỳt tábornok úr?
  – Nem, miniszterelnök asszony, nagyon sajnálom, de ez teljességgel…
  – Letartóztatom. Biztonságiak! Vegyék őrizetbe!

---

←of-24 komphajó [-25] Természetesen abban, hogy Ninda Limelullí-dalait több mint hétszáz nyelvre fordították le még életében, szerepe volt annak is, hogy jó sok idejük adódott rá. Hiszen kamaszkorában írta valamennyit. (ÀLAN: Hősköltemény) :: Fégandzsauri, 43 663. nodzsat angdzsagan, 610of‑24 komphajó of-25 találkozás [93] Bölcs ember az, aki tudja, mikor mit tegyen. S még bölcsebb, aki azt is tudja, mikor nem tud tenni semmit. (Ílgaszaumi, Feddardin elmélkedéseiből, 30. sómir, 21. singir) :: Szilgut Hauri, Úmeri-rendszer, 43 663. dzsirat nirséhagan, 718of‑25 találkozás of-26 érkezés [83] Érśom asszony nem volt jó politikus, de volt egy képessége, ami az államrendszerből teljesen hiányzott. Tudott emelt fővel veszíteni. Szüksége is volt rá. Nem feledhetjük, hogy esze ágában sem volt változtatni a rendszeren, amely kormányfővé tette, de azt sem, hogy ha akarta volna, akkor sem lett volna rá sem ideje, sem lehetősége. (Ámmaít Ídara: Az elmaradt szindor forradalom, 311.) :: Szilgut Hauri, Szindoria, 43 663. senut muandzsan, 403of‑26 érkezés→

---

ph-19 id [-761] () :: Sỳÿndoṙeìa, Ḱaŷndïm, 62. èkaĩ 49., a zöld órájaph‑19 id ·· -698 (2133 › 60:38) 731 862 szó (703 678+24 041+4143) 5 069 313 betű (4 905 497+163 816) 5 606 845 jel (@537 532)	691, 69,09%, 416 722 idézet, 13:52 mű 1019 átlag, 172 szórás -63–109 (ph-18, ne-4)	0 címke 0 példányban 0 kategória 0% na-1
2207. nap, 329 szó/nap, 2296 betű/nap, 76:39/sómir, 0,96 oldal/nap | 2027.7.12.:1250, 3086 28. 16:16

	pr Prológus
ELSŐ RÉSZ
A SÖTÉTSÉG MÖGÜL	250 (36%)
	na A HAJÓ	29 (4%) 1
	nb AZ ŰRBEN	27 (3%) 30
	nc RECEPTOR	29 (4%) 57
	nd A GALAXIS	24 (3%) 86
	ne LIAN, LIAN, LIAN	24 (3%) 110
	nf SZAISZ	24 (3%) 134
	ng MENEDÉK	24 (3%) 158
	nh HAZAÚT	24 (3%) 182
	ni ABRONCSVILÁG	22 (3%) 206
	nj LETELEPEDÉS	23 (3%) 228
MÁSODIK RÉSZ
HAJNALSUGÁR	250 (36%)
	oa NAMINDAN-DZSÚMI	30 (4%) 251
	ob HÍRNÉV	25 (3%) 281
	oc LIMELULLÍ	24 (3%) 306
	od SAUNIS	21 (3%) 330
	oe ALAPPONT	22 (3%) 351
	of SẄTỲM ŮY DÅI ÁP	26 (3%) 373
	og SZINDORIA	24 (3%) 399
	oh A KISLÁNY	24 (3%) 423
	oi JANNÍHAUM	25 (3%) 447
	oj TANÍTÓ	29 (4%) 472
HARMADIK RÉSZ
AZ ÚJ FÉNY	190 (27%)
	pa HINNULDUD	22 (3%) 501
	pb SUGÁRGÁT	27 (3%) 523
	pc HANGILAORAN	25 (3%) 550
	pd AZ ELSŐ SZÍAN	25 (3%) 575
	pe SINNÍ	22 (3%) 600
	pf AUSTA VAIRȲNTA KYVOMAS	27 (3%) 622
	pg ILGÁ	24 (3%) 649
	ph  – – –	18 (2%) 673