„Aki segíteni tud, segít annak, aki rászorul. Ez nem bölcsesség, nem idézet, ez elemi ismeret, ami nélkül az emberi faj már a történelem előtti korban kihalt volna.”
Ílgaszaumi, Közmondások és népi bölcsességek tára
Jasszani
43 701. senut karisszinan
800
A hombét körbefogó jarráhisövény harminc év alatt akkorára nőtt, mint Ámmaít, és szépen lombosodott is. A két helyen meghagyott egy-egy ríginnyi résre a jallinan év során ajtót illesztettek, méghozzá egyedi alkotásokat, Ámmaít készítette őket térfestményként, megfelelő méretű formában. Mindkét ajtó alapszíne ugyanolyan barna volt, mint a jarráhik törzse, felső szélüket félkörívben lekerekítette. A város felőli ajtóra három nagyon élethű arcképet rajzolt, Ninda, Szinensi és Aini arcát, amint az érkezőre mosolyognak; a hegy felőlin pedig bonyolult mintákban összefonódó szalagok voltak, a három ország nemzeti színei, az egyiken piros, sárga, zöld, sárga és szürke csíkok követték egymást, a másikon fehér, narancs és citromsárga, a harmadikon világoszöld, világoskék, sötétzöld és fekete. Mindkét rajz látszott kívülről és belülről is.
Ninda persze megkérdezte még a tervezéskor, hogy miért csak hármuk arcát akarja odarajzolni, amikor ott élnek ők is ketten, és a négy gyerek. Ámmaít csak ránézett meleg szeretettel, és azt felelte:
– Azért rajzolom oda hármótokat, mert abba nem egyeznél bele, hogy csak te legyél ott. De ez a hely rólad szól, sien.
Most először fordult elő, hogy bezárták az ajtókat – vagyis pirosra kapcsolták a jelzőlámpáikat, amiket ezért szereltek az ajtók tetejére. Zártkörű rendezvény, senkit sem fogadnak.
A huhallup köré elhelyezett kis asztalkák körül ott ült a családon kívül a Társaság mind a tizenhét tagja, a Szolgálat huszonnégy tagja, és persze egy csomó gyerek, volt, aki négy gyerekét hozta magával. Összesen ötvenöt ember. Köztük egy, aki egyik csapatnak sem volt tagja, és gyerek se volt: a különleges vendég, Límarrip.
Őt kérték fel, hogy nyissa meg az összejövetelt. Minden ceremónia nélkül csak belekezdett. Mikrofon volt nála, és az asztalokon kis hangszórók.
– Nos hát, ohangi, azért gyűltünk össze, hogy határozzunk egy pénzösszeg sorsáról. Történetesen ez már most a legnagyobb összeg, ami valaha egyetlen magánember kezében egyidejűleg volt a Testvériség történetében, de megszoktuk, hogy Ninda mindenből a legelső, a legfiatalabb, a leghíresebb, a leg-leg-leg. De ez még nem minden, a könyv eladási statisztikái változatlanul rekordokat döntenek, már olyan nyelvekre is lefordították, amiknek jóformán az összes beszélője az úgynevezett Ninda-kultusz által érintett területen kívül él, és ezeket a fordításokat is viszik, mint hokkon a dzsilelfit. Ha tehát az összeg most mesebeli, az idő múlásával még mesebelibb lesz. A bankban külön munkacsoport alakult, hogy megoldják ennek az összegnek a befektetését, hiszen ez kell a törvényes kamat kifizetéséhez. De beszéljünk az alapítványról. Nindának az volt a kívánsága, hogy alapítványt létesítsünk ebből a pénzből. Ezért vagyunk most itt.
– Van egy apró matematikai tévedésed, sien-kapitány – szólalt meg Ninda, aki a huhallup kanapéján üldögélt a köznapi fehér köntösében, kényelmesen hátradőlve, Límarrippal szemközt. – Ez nem az én pénzem, hanem Lí-Nindarané. Az én számlámon van, de hárman kerestük meg.
Az igazság az volt, hogy az ivutok munkája is bőven benne volt, de ők semmilyen értelmét nem látták a pénznek. Lí történetesen az asztal alatt üldögélt a kicsikkel, és egy fargvenövényt rágcsált.
– Az lehet, sien-kultusz – nevetett a kapitány –, de ha ezt a pénzt hárommal elosztod, még akkor is igaz marad, amit mondtam: ekkora összeg még soha nem volt egyszerre egyetlen magánember kezében. Mi ugyanis, amint volt alkalmad megfigyelni, kereskedőnemzet vagyunk. Tudjuk, mit kell csinálni a pénzzel, ha sok van belőle. Egy szúni üzletember tízezer palant meghaladó összeget már nem tart a számláján, hanem befekteti valamibe, hogy hasznot hajtson. Persze a te pénzed, azazhogy a tiétek is be van fektetve, hiszen a bank erről gondoskodik, de akinek nálunk sok pénze van, az maga invesztál, és megkeresi a legjobb pozíciókat a pénzének. Mert nem csak a jó kamat a szempontja, hanem hogy olyasmibe fektesse, amivel azonosul, ahol szívesen látja a pénzét.
Ninda értőn bólintott.
– Nos, ez a célunk. Egy alapítvány és egy befektető között az a különbség, hogy az alapítvány nem kamatot vár a pénzéért, hanem azt, hogy valamilyen probléma megoldódjon. De ez is haszon, sőt ez az igazi haszon. A számlán gyűlő pénz – az csak pénz. Egy szám. Hat palan vagy hatmillió palan – semmi különbség, amíg el nem költöd. Hát mi el akarjuk költeni.
– Az az érzésem – mosolygott Límarrip –, hogy minket azért hívtatok ide, hogy segítsünk ebben. Gondolom, a célok megfogalmazásában.
– Jól gondolod – bólintott Aini. – Nekünk annyi az elképzelésünk, hogy ennek a pénznek az emberek életének jobbra fordítását kell szolgálnia. De ennél több részletet nem határoztunk meg.
– Viszont felkértek minket – szólalt meg Khatti –, a Szolgálatot, hogy adjunk ötleteket. Rendeztünk is egy ötletgyűjtő akciót, amibe bevontuk Szingevunt, ezért ő is belépett a csoportunkba. Talán legjobb, ha ő mondja el.
Szingevun jóval idősebb volt, mint a Szolgálat fiataljai, hétszáz körüli, vörösesszőke, világos bőrű férfi. Az egyik asztalnál ült, előtte egy pohár kék simbarin.
– Én bankszakember vagyok – kezdte –, osztályvezetőként dolgozom az iparbanknál. De kiterjedt ismereteim vannak az alapítványokról, foglalkoztam ezzel a területtel. Nos, a Testvériségben igen sokféleképpen lehet alapítványt létrehozni, hiszen mi általában a rugalmas szabályokat preferáljuk. Ezzel nem untatnálak benneteket, inkább annyit mondok, hogy szerintem a legjobb az, ha rendelkeztek arról, hogy Az Első Szían bevételeinek hány százalékát kívánjátok az alapítvány számlájára utalni, magát az alapítványt pedig egy ügyintéző csoport, a kuratórium kezébe adjátok, akik döntenek a pénz konkrét felhasználásáról az általatok megadott elvek szerint. Természetesen a kuratórium lehettek akár ti magatok is.
Ninda bólintott, rendben.
– A célokat, amikre pénzt adtok, leginkább pályázati rendszerben lehet megtalálni, vagyis nem a kuratórium keresgél, hogy hová küldjön pénzt, ez már egy-két országon belül is lehetetlen, hanem akik úgy gondolják, hogy a tevékenységük a támogatásotokat érdemli, azok keresnek meg titeket, elmondják, hogy mire kérik a pénzt, és a kuratórium dönt, hogy megkapják-e.
Most Szinensi bólintott.
– Hát akkor az ötletek – köszörülte meg a torkát Khatti. – Elsősorban úgy gondoljuk, hogy át lehetne venni azoknak a Ninda-csoportoknak az ötletét, amiket a szindorok létrehoztak, tehát élelem, oktatás, menedékhely, orvosi ellátás a szegényeknek, felvilágosító programok a rasszizmus vagy más elmaradott nézetek felszámolására. Itt azonban olyan pénzekről van szó, amikből profi szinten lehet ezt megszervezni. Utánanéztünk a szindoriai csoportoknak, ők úgy működtek a rezsim idején, hogy adományokból összegyűjtötték a nyersanyagokat, a csoport tagjai otthon elkészítették az ételeket, és a saját asztalukat meg edényeiket használták, illetve olcsó, eldobható tányérokra tálaltak. Ma is megvannak a csoportok, hiszen a szegénység nem szűnt meg, de állami támogatást kapnak, saját helyiségeik vannak, sokkal szervezettebb és professzionálisabb az egész. Ezt meg lehetne oldani máshol is. A másik ötletünk az, hogy te megdöntötted, azazhogy persze a Testvériség döntötte meg a szindor és a dzsáuli diktatúrát… a nirékai nem volt kifejezetten diktatúra, de annak az eltörlésében is benne volt a kezed, sajnálom, átvetted a kitüntetést, már nem tagadhatod le…
Ninda megajándékozta egy ragyogó mosollyal.
←pd-7 előadások [-16] Persze hogy létre kellett hozni az alapítványt. Annyi pénzünk volt, mint a rohokkígí. Mihez kezdtünk volna vele? Már az is bőven elég volt a megélhetésünkre, amit a szindoroktól kiperelt pénzek kamatai hoztak. (Aini: Ninda mint köznapi ember, 148.) :: Szúnahaum, Hangilaoran, 43 701. senut sillíman, 420pd‑7 pd-8 Alapítvány [36] Aki segíteni tud, segít annak, aki rászorul. Ez nem bölcsesség, nem idézet, ez elemi ismeret, ami nélkül az emberi faj már a történelem előtti korban kihalt volna. (Ílgaszaumi, Közmondások és népi bölcsességek tára) :: Szúnahaum, Jasszani, 43 701. senut karisszinan, 800pd‑8 pd-9 sillinu [-22] Szerencse, hogy a Ninda-kultusz korai szakaszában már megalapítottuk az Archívumot. Mire az Alapítvány megjelent, már késő lett volna nekikezdeni a rengeteg adat összegyűjtésének. De így a miénk a legnagyobb archívum a Galaxis történetében, ami egyetlen ember munkásságáról szól. (Hiragi: Akik Nindává tették, bevezető, 6.)pd‑9→
ph-17 dírvizsga [-535] És mindig előbukkant egy-egy újabb világ, amiről mi sosem hallottunk, de Ninda hírneve már ott is elterjedt, ott is tömegek imádják. Egyszer megemlítettem neki ezt, hozzátéve, hogy mennyi rengeteg világ lehet még, ahol rajonganak érte, és nem is hallunk róla. Bólintott és azt felelte, képzeljem el, hogy akkor még mennyi világ lehet, ahol soha nem is hallottak róla. (Szillon Nomboka Marotomandi: Útjaim Nindával, 217.)ph‑17 -485 (2127 › 60:29) 730 076 szó (701 933+24 000+4143) 5 056 362 betű (4 892 821+163 541) 5 593 765 jel (@537 403) | 689, 68,89%, 415 721 idézet, 13:52 mű 1019 átlag, 159 szórás -50–109 (ph-16, ne-4) | 0 címke 0 példányban 0 kategória 0% na-1 |
2200. nap, 329 szó/nap, 2298 betű/nap, 76:37/sómir, 0,96 oldal/nap | 2027.7.10.:1187, 3087 20. 0:30 |
pr Prológus | |||
ELSŐ RÉSZ | |||
A SÖTÉTSÉG MÖGÜL | 250 (36%) | ||
na A HAJÓ | 29 (4%) 1 | ||
nb AZ ŰRBEN | 27 (3%) 30 | ||
nc RECEPTOR | 29 (4%) 57 | ||
nd A GALAXIS | 24 (3%) 86 | ||
ne LIAN, LIAN, LIAN | 24 (3%) 110 | ||
nf SZAISZ | 24 (3%) 134 | ||
ng MENEDÉK | 24 (3%) 158 | ||
nh HAZAÚT | 24 (3%) 182 | ||
ni ABRONCSVILÁG | 22 (3%) 206 | ||
nj LETELEPEDÉS | 23 (3%) 228 | ||
MÁSODIK RÉSZ | |||
HAJNALSUGÁR | 250 (36%) | ||
oa NAMINDAN-DZSÚMI | 30 (4%) 251 | ||
ob HÍRNÉV | 25 (3%) 281 | ||
oc LIMELULLÍ | 24 (3%) 306 | ||
od SAUNIS | 21 (3%) 330 | ||
oe ALAPPONT | 22 (3%) 351 | ||
of SẄTỲM ŮY DÅI ÁP | 26 (3%) 373 | ||
og SZINDORIA | 24 (3%) 399 | ||
oh A KISLÁNY | 24 (3%) 423 | ||
oi JANNÍHAUM | 25 (3%) 447 | ||
oj TANÍTÓ | 29 (4%) 472 | ||
HARMADIK RÉSZ | |||
AZ ÚJ FÉNY | 188 (27%) | ||
pa HINNULDUD | 22 (3%) 501 | ||
pb SUGÁRGÁT | 27 (3%) 523 | ||
pc HANGILAORAN | 25 (3%) 550 | ||
pd AZ ELSŐ SZÍAN | 25 (3%) 575 | ||
pe SINNÍ | 22 (3%) 600 | ||
pf AUSTA VAIRȲNTA KYVOMAS | 27 (3%) 622 | ||
pg ILGÁ | 24 (3%) 649 | ||
ph – – – | 16 (2%) 673 |