„A Hílafun-tó nem küzd meg a Szesszi vizével. Csak engedi magán átfolyni. Tedd ezt mindennel, amivel nem tudsz megküzdeni.”
Lí-Nindaran: Az Első Szían,
204. sómir
204. sómir
Dzsarrur-Hangaki
43 669. muhat algillíszan
560
A Hangakinak nevezett házacska egy félszigetszerű földnyelv végén állt, szemben azzal a ponttal, ahol a Dzsarrur beleütközik a Hannugi-sziklába, emiatt visszatérül séninnek, megkerüli a földnyelvet, aztán ismét dzsisszának fordul, és úgy halad el a Hannugi-szikla mellett. A ház nevét az építője adta a Hannugi-szikla és a saját neve egyesítéséből: Rígakinak hívták. De ő már ezer éve nem élt, a ház most az unokájáé volt, Szitulané, egy kedves idős hölgyé, aki nemcsak neves színésznő volt, hanem nyolcdíres fhangímester is.
– Ami engem illet, ezt tartom a legkellemesebb helynek sok-sok szirszi körzetben – jelentette ki. – Nézzetek körül. Itt folyik a lábunk előtt a Dzsarrur, ha lelépünk a verandáról, két lépés után vízbe márthatjuk a sarunkat. Síssanaurangi anyánk fényét kellemesen árnyékolja a Hannugi-szikla. A ház mellett kétoldalt egy-egy virágzó fa vidámít minket, a fehér virágú szonken és a rózsaszín imbarip. Szemközt, a szikla oldalában is tarka virágok nyílnak. S ha elnéztek jobbra, az a nagy szürke tömb a Szenguf vonulatának egy része. Márpedig a hegyek látványa gondolatokat fakaszt.
– Fhúranti? – kérdezte Ninda.
– Ő is mondott hasonlót, de más fogalmazást használ. Ez Linnerd lúmájának része. Arommin kankhenan szomv kalon – thago ranka romelan kalon – domszinin khadpai szomv indar kalon – anikar nafh dimnin. Nos, mennyit értettetek belőle?
– Úgy a felét – nevettek a lányok.
– Nos, ezt majd hat-hét dír körül fogjátok egészen érteni – de nem kell előreszaladni. Előttetek van a tömb, amikor akarjátok, elkezdhetitek.
A lányok bólintottak és levették a tömbjükről a fedőlapot, egyidejűleg megszakítva egymással a kapcsolatot. Ugyanazokat a kérdéseket kapták, bár más sorrendben, a kötegeket összekeverték. A hosszúkás asztalka előtt jó kétlépésnyire ültek egymástól, nem is láttak rá egymás lapjaira.
Jellemezd a szinmuth kháját, így szólt Ninda első lapja, ő pedig hozzáfogott leírni ezt a fogalmat, a gravitációs erőnek mint filozófiai koncepciónak a fogalmát. Lerajzolta a khát, két egymás fölött levő, felfelé domborodó ívet, közöttük egy kis körrel, és kifejtette a gondolatot, amelyet a szinmuth megtestesít.
Szinensi volt az első, aki letett maga elé egy lapot készen, mert az első kérdése az volt: Hányféleképpen lehet thonnin-rikand alakzatot képezni? Ráírta, hogy négyféleképpen, csinált négy sémarajzot és lapozott. A hat mester az asztal másik három oldala mentén ült, Sotten volt Szinensivel szemben, ő vette föl és írta rá a nitin kháját, az „egyértelműen helyes” jelét, hiszen ez nem véleményezhető, a thonhatszögek geometriai szabályai – a thonniku – szerint thonnin-rikandot márpedig ezen a négy módon lehet képezni. Ezért a lapot nem adta körbe a többi mesternek, hanem letette középen, ahol majd három halomba rendezik őket. Ninda lapjainak kék volt a széle, Szinensiének sárga, Ainiénak zöld.
Aini nehéz kérdést kapott elsőre. Írj egy lúmát a szülő és gyermek közötti szeretetről, hakhegun formában. Háromdíres mesterként természetesen jól ismerte a hakhegun rendszert, de nehezen találta meg a megfelelő kifejezést hozzá. Gondolkodott. Megtehette volna, hogy félreteszi a lapot és később veszi elő újra, de nem akarta. A suagján kezdett írni helyette. (h) drano szinn úman – khald erti níam – de nem tudta folytatni, a gondolat értelme szerint egyenesen kellett volna írni, de akkor nem alkot hakhegunt. Mindenesetre leírta a végét: immathi daren anna ambi, aztán lapozott és újra próbálkozott. Végül a negyedik változat sikerült. (h) ímo drano szinn fhulan – erti níam szfhána szinn – (fh-t) omna lan thunden enga – (p-vi) ingrakath szana dilmal (r) ímo. A lányomat látom minden szembejövőben, őbenne pedig önmagamat vagy a másik szülőjét, pedig egyetlen génünket sem örökölte. Így a világ tükörré vált általa, mely minket tükröz vissza. Átmásolta a lapra, amely persze végigjárta a mestereket, ők pedig mind leírták maguknak, amit gondolnak róla, hogy a végén majd megbeszéljék.
Nindának először a negyedik kérdés okozott komoly fejtörést. Fejtsd ki a különbséget antha és rikantha között úgy, hogy a válaszban támaszkodj a drethan fogalmára. Jó darabig töprengett ezen. Az antha az idő abszolút megváltoztathatatlanságának fogalma, a rikantha viszont a szubjektíven érzékelt idő, annak jelensége, hogy lelkiállapotunktól, tevékenységünktől függően másképpen érzékeljük az idő múlását. Ezeket könnyű összehasonlítani. De hogyan hozza bele a drethant, az étkezés örömének fogalmát?
Félretette a lapot, folytatta a következő kérdéssel. Később jutott eszébe a megoldás, ráírta a lapra, letette, fölvette a következőt, de a figyelmét nem kerülte el, hogy Lingdzsaéti ezt az egyet nem adja körbe, hanem leteszi külön.
Este volt már, majdnem kilencszáz, amikor befejezték a kitöltést; Silenire most nem kellett gondot viselniük, otthon volt Haitékkal. Megkönnyebbülten dőltek hátra és nyújtóztatták ki tagjaikat.
– Szépen dolgoztatok – mosolygott Szitulan. – Mi sem tétlenkedtünk, és meg is van a lista – átvette Milongiptól a papírlapot, amire még rákerültek az utolsó kérdések adatai –, köszönöm, tehát a megbeszélést igénylő válaszok. Nindánál huszonhét, Szinensinél tizenkilenc, Aininál huszonhárom. És plusz egy. – Fölvette a külön tett három lapot. – Az antha és a rikantha közötti különbség. Tudjátok, hogy hívják ezt a kérdést? – Megcsóválták a fejüket. – Ez az úgynevezett khomszandafhí, egyfajta becsapós kérdés. A gép fog két összetartozó fogalmat, és teljesen vaktában sorsol melléjük egy harmadikat, ami nem tartozik össze velük. Az esetek egy ezrelékében sikerül megoldást találni a kérdésre. Ti mindhárman megoldottátok.
– Mert megoldható – felelte Aini. – Ha van megoldás, miért ne találtuk volna meg?
Szitulan letette eléjük a három lapot.
– Igen, de ti három különböző megoldást találtatok. És mind a három lúmaként van megírva. Ninda egyszerűen azt felelte, hogy az étkezés öröme a rikantha kategóriájába tartozik, szubjektíve gyorsan telik az idő étkezés közben. Ezt magam is ki tudtam találni. Szinensi már bonyolultabb magyarázatot talált, nekem többször is el kellett olvasni, hogy felfogjam, a tiéd pedig, Aini – az asszony széttárta a kezét –, az olyan szinten összetett, hogy már nagylúmának számít. Mondd, csináltak neked valaha intelligenciatesztet?
Aini szelíden elmosolyodott, éppen úgy, ahogy Ninda szokott.
– Mi a különbség az okos ember és a buta között? Az, hogy az okos ember tudja magáról, milyen keveset tud.
Szitulan élénken bólintott.
– Igen, ezt a mondást én is ismerem, lúmában is felhasználtam már. Ettől függetlenül jó ötletnek tartanám a tesztet. Várj csak. Melyik nem illik a sorba? Piros, sárga, zöld, kék.
– A zöld kevert szín – vágta rá Aini.
– Válaszolj mást, de úgy is a zöld jöjjön ki.
– A csillagok között vannak vörösek, sárgák és kékek, de zöldek nincsenek.
– Most a piros jöjjön ki!
– A szulminfa levele soha nem lehet piros, csak sárga, zöld vagy kék.
←oj-1 szónoklat [-24] Milyen sok apa van, aki szeretne a gyerekével lenni, de nem teheti – és milyen sok apa van, aki lehetne a gyerekével, de nem akar. (Ninda: A fény lúmái, 1231.) :: Sỳÿndoṙeìa, Ḱaŷndïm, 60. èkaĩ 13., a fehér órájaoj‑1 oj-2 negyedik dír [-23] A Hílafun-tó nem küzd meg a Szesszi vizével. Csak engedi magán átfolyni. Tedd ezt mindennel, amivel nem tudsz megküzdeni. (Lí-Nindaran: Az Első Szían, 204. sómir) :: Szúnahaum, Dzsarrur-Hangaki, 43 669. muhat algillíszan, 560oj‑2 oj-3 thamszin [-24] Nézz meg két fényképet ugyanarról az emberről: egy olyat, aminek nem voltál jelen a készítésekor, és egy olyat, aminek igen. Egészen más a hatás – mert más a kontextus. (Sileni: Naplóm Nindával, 43 994. angdzsagan)oj‑3→
ph-17 dírvizsga [-535] És mindig előbukkant egy-egy újabb világ, amiről mi sosem hallottunk, de Ninda hírneve már ott is elterjedt, ott is tömegek imádják. Egyszer megemlítettem neki ezt, hozzátéve, hogy mennyi rengeteg világ lehet még, ahol rajonganak érte, és nem is hallunk róla. Bólintott és azt felelte, képzeljem el, hogy akkor még mennyi világ lehet, ahol soha nem is hallottak róla. (Szillon Nomboka Marotomandi: Útjaim Nindával, 217.)ph‑17 -485 (2127 › 60:29) 730 076 szó (701 933+24 000+4143) 5 056 362 betű (4 892 821+163 541) 5 593 765 jel (@537 403) | 689, 68,89%, 415 721 idézet, 13:52 mű 1019 átlag, 159 szórás -50–109 (ph-16, ne-4) | 0 címke 0 példányban 0 kategória 0% na-1 |
2200. nap, 329 szó/nap, 2298 betű/nap, 76:37/sómir, 0,96 oldal/nap | 2027.7.10.:1187, 3087 20. 0:30 |
pr Prológus | |||
ELSŐ RÉSZ | |||
A SÖTÉTSÉG MÖGÜL | 250 (36%) | ||
na A HAJÓ | 29 (4%) 1 | ||
nb AZ ŰRBEN | 27 (3%) 30 | ||
nc RECEPTOR | 29 (4%) 57 | ||
nd A GALAXIS | 24 (3%) 86 | ||
ne LIAN, LIAN, LIAN | 24 (3%) 110 | ||
nf SZAISZ | 24 (3%) 134 | ||
ng MENEDÉK | 24 (3%) 158 | ||
nh HAZAÚT | 24 (3%) 182 | ||
ni ABRONCSVILÁG | 22 (3%) 206 | ||
nj LETELEPEDÉS | 23 (3%) 228 | ||
MÁSODIK RÉSZ | |||
HAJNALSUGÁR | 250 (36%) | ||
oa NAMINDAN-DZSÚMI | 30 (4%) 251 | ||
ob HÍRNÉV | 25 (3%) 281 | ||
oc LIMELULLÍ | 24 (3%) 306 | ||
od SAUNIS | 21 (3%) 330 | ||
oe ALAPPONT | 22 (3%) 351 | ||
of SẄTỲM ŮY DÅI ÁP | 26 (3%) 373 | ||
og SZINDORIA | 24 (3%) 399 | ||
oh A KISLÁNY | 24 (3%) 423 | ||
oi JANNÍHAUM | 25 (3%) 447 | ||
oj TANÍTÓ | 29 (4%) 472 | ||
HARMADIK RÉSZ | |||
AZ ÚJ FÉNY | 188 (27%) | ||
pa HINNULDUD | 22 (3%) 501 | ||
pb SUGÁRGÁT | 27 (3%) 523 | ||
pc HANGILAORAN | 25 (3%) 550 | ||
pd AZ ELSŐ SZÍAN | 25 (3%) 575 | ||
pe SINNÍ | 22 (3%) 600 | ||
pf AUSTA VAIRȲNTA KYVOMAS | 27 (3%) 622 | ||
pg ILGÁ | 24 (3%) 649 | ||
ph – – – | 16 (2%) 673 |