„A tenger, a napfény, az erdő mindenkié. Egy világ minden morzsája megillet mindenkit. Így rendelte a tham.”
Szinensi: Összegyűjtött lúmáim,
17.
17.
Aulang Laip
43 613. szahut nahangan
417
Az iskolában Ninda volt az egyetlen, aki tengerparton született és élt hosszú ideig, több mint egy évszázadon át. És ő volt az egyetlen, aki még soha nem látott tengert. Ezeket Fendria derítette ki egy gyors körbekérdezéssel. Azt mondta, erős benne a gyanú, hogy az egész hajón nincs még egy ember, aki nem látott tengert. Talán még a csecsemők is láttak.
Luakeán kapuin ki lehetett lógni egy csavargónak, nem is volt nehéz – de csak északon és keleten. A déli kapukat jobban őrizték, mert arra voltak a kikötők, és ha ki is mentek volna a kapun, onnan még vagy tíz èẽyl a tengerpart, gyalog legalább egy egész nap, járműre pedig a csavargók nem szállhatnak – elrejtőzni sincs hová a sivatagi országúton, ha jönnek az ervések, meg hát ennivalóhoz sem jutnak a sivatagban.
– És nyugaton? – kérdezte Riengi.
– Arra bányák és gyárak vannak, ott is nehéz kijutni, és onnan még sokkal messzebb van a tenger.
Az aungir lassan haladt, mert Farinon ez volt az előírás, de nem bánták, mert így elnézhették odalent a tájat. Zöld és kék növényzet foltjaival borított, lapos medence volt alattuk, kisvárosokkal, néhány folyócskával. A láthatárt minden irányban hegylánc szegélyezte, az egyik hegycsúcs felé tartottak.
– Ez varhaszi – sziszegte Szinensi.
– Mi? – kérdezte Rongami.
– Hogy valaki él valahol… és nem lát semmit abból a helyből. Mármint nem azért, mert mondjuk lusta körülnézni, vagy nem érdekli vagy ilyesmi. Hanem mert egyszerűen megtiltják neki. Én jártam tengerparton Szindorián is. Gyönyörű. Ninda nem járt ott, pedig ő ott volt otthon. – Ninda kinyitotta a száját, de barátnője fölemelt ujjal folytatta. – Tudom, mit akarsz mondani, az nem volt az otthonod, de éppen ez a baj. Száztizennyolc évig Szindoria a te világod volt, még az állampolgárságod is megvan, Hiragi megmondta. Ott éltél, egy szindor gyerek voltál, aki nem láthatta a saját világát. Valójában még a városodat sem láttad, hiszen meséltél róla többször is. Te tudod, hogy milyen búvóhelyek vannak a városod színháza alatt. De nem jártál a színházban, soha nem láttál egyetlen előadást! Én a Testvériség bármelyik hajójára vagy világára elmehetek, és ott bárhová – meg persze te is. Ha gondolsz egyet és meg akarod nézni Szúnahaumot, a Galaxis bármely pontjáról legfeljebb egy vagy két év alatt odavisznek a hajók. Bármelyik dzserang világra is elvisznek, ahová közlekednek hajóink, Szindoriára is, most már bejárhatod az egészet. Persze ingyen, hiszen szúni vagy, nem a szísi egyik kabinjában kucorogsz, akármelyik hajónkon azonnal kapsz egy gantirlakást. Micsoda varhaszi, hogy Szindorián azt nem engedik meg a gyerekeiknek, hogy kimenjenek a tengerpartra?!
Ninda csak nézte Szinensi kedves, dühtől kivörösödött arcát, aztán csendes komolysággal azt felelte:
– A gyerekeiknek igen. De mi, a csavargók nem az ő gyerekeik vagyunk.
Szinensi előkapta a suagját és firkálni kezdett valamit rajta.
– Most meg kit hívsz? – kérdezte Riengi, aki szemben ült vele.
– Senkit – morrant Szinensi, egy pillanatra megállt az ujja a képernyőn, gondolkodott, aztán folytatta, még egyszer megállt az ujja, és egykettőre befejezte. Aztán odaadta Nindának.
tham – diakhran dúmdre klioprat thekka elki rephakt – (th) nothrat korrí akaran – (p) drivon múth irkí
Ninda lassan bólogatva olvasta. Szinensi éppoly gyorsan halad a fhangíban, mint ő maga, hiszen mentális kapcsolatban az összes tudását át tudja adni neki.
Rongami odakukucskált a képernyőre.
– Aha, fhangíul van, gondoltam. Mit jelent?
Ninda pár pillanatig gondolkodott. Egy lúma kiolvasásánál a fogalmak lefordítása sem könnyű, mert a fhangíban egy-egy khába sokszor komplex fogalomcsoportokat sűrítenek, meg az elrendezés sem, mert a hatszögrácsban bárhol lehet kezdeni az olvasást és bármerre kalandozhat a figyelem, akár visszatérhet többször ugyanarra a részre, sőt ez általában szükséges is a megértéshez. Az is külön tudomány, hogy akármilyen nyelven rendes betűkkel leírja az ember, mindenféle pozíciójelzőket meg iránymutatókat használnak.
De valahogy lefordította.
– Mi az a tham?
– A világmindenség teremtő ereje – mondta a két lány kórusban. Összemosolyogtak, aztán Ninda folytatta. – A fhangífilozófia alapját adó thabbuan világnézet szerint minden ok-okozati láncolatokból áll. Az ősrobbanás idején hidrogén keletkezett, és a hidrogén természete szerint ha elég nagy tömeg kerül össze, akkor beindul a fúzió. Ugyanilyen természeti törvények révén jöttek létre a bolygók és minden. Ennek az egésznek, az összes törvénynek és hatásuknak a neve tham.
Fendria elismerően bólintott.
– No de – tűnődött Rongami – az hol van kimondva a természeti törvényekben, hogy egy világ minden morzsája megillet mindenkit?
Szinensi rápillantott.
– Miért, az hol van a természeti törvényekben, hogy létezzenek kiváltságosok és kirekesztettek, hogy egy világnak nem minden morzsája illessen meg mindenkit?
– Ahaaaa!… Most már értem.
– A tham azt mondja – folytatta Ninda –, hogy ha az emberek között nincsenek valóságos különbségek, akkor ostobaság és gonoszság, ha egyeseknek többet szabad, mint másoknak.
– No de… – kezdte Rongami. – Várj csak. Hogy is van a mondás… a Sötét Erő Védelmezője, a szektuni. Hadd legyek én a szektuni egy pillanatra. Az emberek tényleg különböznek. Más a koruk, a nemük, a… a testnagyságuk, a színeik, a… rengeteg minden.
– Így van, szektuni – felelte Szinensi –, csakhogy nincsen közöttük olyan különbség, ami a thamból jönne és azt okozná, hogy az egyik kimehet a luakeáni tengerpartra, a másik nem. Az ilyen különbségeket mi emberek találtuk ki, és aki ezekre alapozva válogat az emberek között, az…
Nindára pillantott, aki lassan bólintott, lehunyva szemét, és mély lélegzetet vett.
– Thammídun szamakht nikra. Megsérti a világegyetem alapszövetét.
Szinensi utánamondta, egyenként ízlelve a szavakat.
– Thammídun szamakht nikra. És a büntetése… – ő is bólintott, éppoly lassan – thammada ninnászan dhrómun, a világegyetem sötétsége.
– Ti már folyékonyan dumáltok thabbuanul? – tudakolta Halgemmut.
– Dehogy. Csak a fhangít úgy jó tanulni, hogy a fogalmakhoz, amiket megtanulsz, megtanulod a thabbuan nyelvű szavakat is. De még csak kétszáz szót tudunk.
– Százkilencvenegyet – pontosított Ninda.
– Nahát – felelte Halgemmut. – Én nem tudnám ilyen pontosan megmondani, hány szót ismerek szennául. Pedig én se tanulok régóta.
– Mert az egy nyelv, a fhangí pedig gondolati rendszer. Amikor a Ḱovỳand negyedbeli csirkefogóktól kovandul és kleomul tanultam, én se tudtam megszámolni, hány szót tudok már. De a fhangít egészen másképp kell tanulni.
– Nézzétek – szólalt meg ekkor Ilgá. – Ott a tenger.
Akkor értek a hegylánc fölé, a csúcsokon túl már kezdett kibontakozni egy hosszú, kék vonal. Ninda érdeklődve, de különösebb meghatottsággal nézte. Végül is látott már tengert sokszor – csak képen, persze. Nem nagyon más így sem. Majd amikor lent lesznek a parton, az lesz más.
←ne-5 vívódás [-21] Ámmaít Ídara tökéletesen alkalmatlan volt a munkájára, és tökéletesen alkalmas. Attól függően, hogy a munkaadó kívánságait vagy a józan észt vesszük-e alapul. Ahogy az események haladtak előre, a kettő között egyre nagyobb lett a szakadék, és Ámmaítnak végül muszáj volt választania. Számomra nem volt kérdés, hogyan fog dönteni. (Hiragi: Akik Nindává tették, Ámmaít Ídara, 11.)ne‑5 ne-6 Farin [-24] A tenger, a napfény, az erdő mindenkié. Egy világ minden morzsája megillet mindenkit. Így rendelte a tham. (Szinensi: Összegyűjtött lúmáim, 17.) :: Farin, Aulang Laip, 43 613. szahut nahangan, 417ne‑6 ne-7 tenger [-19] Fhangímester az, aki megtanulta. Szakács is az, aki megtanulta. Az vagy, amit tanultál, amit tudsz. Tanulni sokszor nehéz, fárasztó vagy unalmas. Csak tudni jó. (Lí-Nindaran: Gondolatok, 62. sómir)ne‑7→
ph-19 id [-293] () :: Sỳÿndoṙeìa, Ḱaŷndïm, 62. èkaĩ 49., a zöld órájaph‑19 ·· -230 (2134 › 60:40) 732 331 szó (704 147+24 041+4143) 5 072 593 betű (4 908 777+163 816) 5 610 125 jel (@537 532) | 691, 69,09%, 416 722 idézet, 13:52 mű 1019 átlag, 172 szórás -63–109 (ph-18, ne-4) | 0 címke 0 példányban 0 kategória 0% na-1 |
2211. nap, 329 szó/nap, 2294 betű/nap, 76:47/sómir, 0,96 oldal/nap | 2027.7.17.:843, 3088 31. 17:04 |
pr Prológus | |||
ELSŐ RÉSZ | |||
A SÖTÉTSÉG MÖGÜL | 250 (36%) | ||
na A HAJÓ | 29 (4%) 1 | ||
nb AZ ŰRBEN | 27 (3%) 30 | ||
nc RECEPTOR | 29 (4%) 57 | ||
nd A GALAXIS | 24 (3%) 86 | ||
ne LIAN, LIAN, LIAN | 24 (3%) 110 | ||
nf SZAISZ | 24 (3%) 134 | ||
ng MENEDÉK | 24 (3%) 158 | ||
nh HAZAÚT | 24 (3%) 182 | ||
ni ABRONCSVILÁG | 22 (3%) 206 | ||
nj LETELEPEDÉS | 23 (3%) 228 | ||
MÁSODIK RÉSZ | |||
HAJNALSUGÁR | 250 (36%) | ||
oa NAMINDAN-DZSÚMI | 30 (4%) 251 | ||
ob HÍRNÉV | 25 (3%) 281 | ||
oc LIMELULLÍ | 24 (3%) 306 | ||
od SAUNIS | 21 (3%) 330 | ||
oe ALAPPONT | 22 (3%) 351 | ||
of SẄTỲM ŮY DÅI ÁP | 26 (3%) 373 | ||
og SZINDORIA | 24 (3%) 399 | ||
oh A KISLÁNY | 24 (3%) 423 | ||
oi JANNÍHAUM | 25 (3%) 447 | ||
oj TANÍTÓ | 29 (4%) 472 | ||
HARMADIK RÉSZ | |||
AZ ÚJ FÉNY | 190 (27%) | ||
pa HINNULDUD | 22 (3%) 501 | ||
pb SUGÁRGÁT | 27 (3%) 523 | ||
pc HANGILAORAN | 25 (3%) 550 | ||
pd AZ ELSŐ SZÍAN | 25 (3%) 575 | ||
pe SINNÍ | 22 (3%) 600 | ||
pf AUSTA VAIRȲNTA KYVOMAS | 27 (3%) 622 | ||
pg ILGÁ | 24 (3%) 649 | ||
ph – – – | 18 (2%) 673 |