„Némi idővel a diktatúra bukása után azért mégiscsak fölbukkantak olyan szindorok, akik elhárították az ilyen gratulációkat, mondván: nem, Szindoria semmit sem tett azért, hogy Ninda ilyen személyiséggé fejlődjön. Ő csak ott született. De a többség azért inkább büszkélkedett vele.”
Ámmaít Ídara: Majdnem Ninda apja vagyok,
520.
520.
Hangilaoran
43 699. muhat mulindzsan
405
Arról persze egyetlen hang sem fog esni a dzserang sajtóban, hogy Aini és Szinensi is megkapja az előzetes doktorátust. Továbbra sem szólnak nekik semmit Ninda családjáról. A Sylandrēnek elmondják, hiszen ők is a család, de ők sem szólnak senkinek semmit.
Szinensi ekkoriban kezdett nyelvészeti kutatásokkal foglalkozni, a jalar és a szindor nyelv összehasonlításával. A jalarral a nyelvészek nemigen foglalkoznak, hátrányos helyzete miatt, a népessége kicsi – már a földrengés előtt is az volt –, csupán egyetlen világon élnek, ahol ugyan oldódnak a velük kapcsolatos előítéletek, de Jaungaimasznak nemigen van energiája tudományos életet élni, a helyreállítási munkálatok még a külföldi segítséggel is sokáig fognak tartani.
A galaktikus környéken két zenei hangsúlyos nyelvcsoport van: a szindor és testvérnyelvei, valamint a rokontalan jalar. Szinensi előtt mások is feszegették már a kettő összetartozását, de ő másképpen közelítette meg a kérdést. Eddig még senki nem járt sikerrel a nyelvtani struktúrák egyeztetésében, Szinensi pedig már meg sem próbálta. Ő abból indult ki, hogy nem rokonok. Kétségtelen hasonlóságok viszont voltak: szindor lèêrõyt – jalar lě rôt, szindor ṙàyn – jalar dŕoyn, és még nagy számban. Ezeket is kutatták már. Szinensi felhívta a figyelmet ezek egyik csoportjára, a természettel kapcsolatos szavakra, amik elég jól lefedik az úgynevezett nyers környezet meglehetős hányadát: sivatag, légkör, hegy, szikla, kő, égbolt és hasonlók. De nem szerepeltek sem az élő természettel kapcsolatos, sem csillagászati vonatkozású szavak. Szinensi ezt a szócsoportot boncolgatta – Sileni kisgyerekszintű jalar tudása nem volt hozzá elegendő, úgyhogy érintkezésbe lépett a jaungaimasziakkal –, és arra jutott, hogy a jalarok és a szindorok között olyan időszakban lehetett kapcsolat, amikor nem lakható világon éltek. Ez pedig nem lehetett Jaungaimasz, mert semmilyen adat nem mutat arra, hogy a szindorok valaha megfordultak volna ott, de Szindoria sem, mert a szindorban külön szavak vannak az égbolt csillagos és csillagtalan részére, és ezek nem kerültek át a jalarba, holott mind a csillagos spirálkar, mind a csillagtalan űr látható Jaungaimaszról is, hiszen egészen közel vannak egymáshoz. A közeli térség egyetlen világa sem lehet. Szinensi jegyzéket készíttetett a szóba jöhető világokról: amelyek kellő távolságra vannak a spirálkar tömbjének látszólagos felületétől – a haurgáfallímítől –, őshonos életet nem hordoznak, de van légkörük, persze nem belélegezhető, és ami a legfontosabb: csillagközi helyzetük összeegyeztethető azzal, amit a két nép vándorútjáról megőrzött az emlékezet.
Tizennyolc világot talált, amik megfelelnek a leírásnak. Ami azonban feltűnő volt, az az, hogy a tizennyolcból hét egyetlen szűk térségen belül csoportosult, valamivel Sídi túlsó végén túl, egy kétszáz érang átmérőjű gömbben, amelynek középpontja nyolcszáz érangra volt Szindoriától. Közülük négy – Antravar, Hanenvar, Romtak és Nimala – a Larlo Köztársasághoz tartozott, Szomnan és Drillav a Nerdzsinat Szövetséghez, Perranu pedig Perranu-Harninan Állam központi világa volt, ma már lakhatóvá téve, belélegezhető légkörrel. Miután a gömb középpontjához Perranu volt a legközelebb, elnevezte a felfedezését Perranu-gömbnek, és minthogy a hét világ harminckilenc százalékát teszi ki a tizennyolcnak, kijelentette: harminckilenc százalék, hogy ebben a gömbben volt az a világ, ahol a szindorok és a jalarok rövidebb ideig egymás közelében éltek.
Szinensi előadására az árifang nyolc pontot adott, és íhaup fokozatot adott neki.
– Egy jó árifupelőadás nem kis részben fantazmagóriákból áll – jelentette ki Ensigi, az árifang elnöke később a Silfáhurit-teremben. – Hogy tíz százaléka a fantazmagória vagy kilencven, az már a helyzettől függ és nem is fontos. De a fantáziára óriási szükség van a tudományban.
– Minden tudományágban – tette hozzá Issongri, a bizottság egyik tagja, és töltött magának a nusummából. – Azt hiszem, az emberiség legelső felfedezései is így születhettek. Egyszer írtam egy dolgozatot erről a Hínahauransúmin. – Mint a legtöbb szúni tudós, ő is több fedélzeten tevékenykedett. – Egy megszemélyesített hőst alkottam a történelem előtti korból, aki elsőként vonszolt el egy égő ágat a villámcsapás által felgyújtott fától, elsőként próbálta táplálni a tüzet, és elsőként tartott oda egy darab húst a tűz közelébe.
– Miért? – tudakolta Szinensi.
– Hogy megsüsse, sien.
– Nem, nagypapa, bocsáss meg, nem így értettem. Honnan tudta, hogy akkor a hús megsül? Honnan tudta, hogy az finom?
– Arra tippelek, hogy először véletlenül sültek meg húsdarabok. Esetleg egy-egy kisebb állat áldozatul esett a tűznek, és a maradványait megízlelték. Vagy valamilyen nagyobb állattal úgy vették föl a harcot, hogy égő ágat vágtak hozzá. Nehéz elképzelni azoknak az időknek a primitív körülményeit.
– Arra gondoltam – mondta Aini –, hogy az értelmes állatokat vehetnénk analógiának. Nálunk Saunison például a saipalis egy értelmes állat, amelynek van egy egyszerű nyelve is, de az eszközhasználat alapjaiig nem jutott el. Mondjuk nem is igen van miből eszközt készítenie.
– Nem is kell – rázta a fejét élénken Issongri. – Elég egy földön talált kődarabot fölvenni és egy elejteni kívánt állatot fejbe verni vele, ez is már eszközhasználat. Ilyet egyébként számos állatfaj tesz csillagszerte, például olyanok is vannak, amik így törik fel a tojást.
Aini mosolygott.
– A saipalisok sehol nem találhatnak földön heverő kődarabot. Ők a trópusi övben élnek, magasan a fákon, és ha leereszkednének talajszintre, ott sincs, mert a dús vegetáció évmilliókkal ezelőtt eltüntetett minden követ. Csak a sarkvidéken találnának, de oda soha nem vándorolnak el, nem is tudnának, mert a közbeeső övezetekben nem jutnának élelemhez.
– Nahát. Érdekes világ lehet.
– Egyike a legérdekesebbeknek, amiket valaha láttál – mosolygott Szinensi.
– Megírod ezt az analógiát ezzel az állattal? – kérdezte Issongri Ainit, aki bólintott. – Tudom, egyikünknek sem szakterülete, de Hangilaoran mindig úgy működött, hogy mindenki belekontárkodik más területekbe is. Ez viszi előre a tudományt.
– Minden valamirevaló egyetem így működik – tette hozzá Ensigi.
Ninda ez idő alatt éppen egy másik egyetemen tartózkodott, távközléssel persze, Szindorián, a Szúmon. Az új rendszer volt a téma.
– Döbbenetes tapasztalat, hogy a Ḱïyṙeàn-rezsim által tartott fantasztikus rend milyen gyorsasággal vált káosszá, ahogy a rezsim megbukott. A sũùnỹ vezetés keményen kézben tartotta a dolgokat, és mégis. Mint tudjuk, valamit rendbe hozni sokkal tovább tart, mint tönkretenni, ezért nem csoda, hogy sem a sũùnỹ kormányzat, sem a Vỳḩaůteń-adminisztráció nem tudott elegendő erőt fordítani arra, hogy mindenhol kijavítson mindent. Ezért türelemmel ki kell várni, amíg a kormányzatnak lesz elég ereje és ideje a bajok orvoslására. – Hirtelen az asztalra csapott. – Ezt az érvelést hívom úgy, hogy nemzeti öngyilkosság! A bajokat nem majd valamikor kell kijavítani, hanem rögtön! Ha Můnaṙèỳten nem termel eleget a léggyár, akkor a můnaṙèỳtiek majd nem lélegeznek, amíg a kormány nem ad pénzt és utasítást a bővítésre?!
←pc-15 beszélgetés [-5] Egyértelmű lett volna, hogy Auríhaumot választjuk központi világunknak. Minden megvolt rajta, ami ehhez kell. Őshonos életet hordozott, tele volt nagyszerű, gyönyörű tájakkal, a légköre egyből belélegezhető, egyszerűen tökéletes volt. Azt sem lehet mondani, hogy túl tökéletes. De Szúnahaumnak volt valami olyan vonzóereje, ami egyetlen világnak sincsen a Galaxisban: a Sínisuál. (Ílgaszaumi, Szúnahaum-szilgi, 1. sómir, 60. singir) :: Szúnahaum, Sildargi, 43 669. szahut szimsáhuran, 880pc‑15 pc-16 íhaup [-23] Némi idővel a diktatúra bukása után azért mégiscsak fölbukkantak olyan szindorok, akik elhárították az ilyen gratulációkat, mondván: nem, Szindoria semmit sem tett azért, hogy Ninda ilyen személyiséggé fejlődjön. Ő csak ott született. De a többség azért inkább büszkélkedett vele. (Ámmaít Ídara: Majdnem Ninda apja vagyok, 520.) :: Szúnahaum, Hangilaoran, 43 699. muhat mulindzsan, 405pc‑16 pc-17 vallás 1 [-23] És Rovisz Karnan szólt: Mit számít már, barátaim, hogy miért tört ki ez a háború? Akik meghaltak, azokat már nem fogja érdekelni semmi. Akik elveszítették szeretteiket, otthonukat, azokat ez érdekli, nem a háború oka. Egy ponton minden háború oka közömbössé válik – már csak maga a háború léte számít. (Ílgaszaumi, A fáhaut háborúk története, 1118. sómir, 398. singir) :: Szúnahaum, Jasszani, 43 699. muhat mulindzsan, 820pc‑17→
ph-19 id [-308] () :: Sỳÿndoṙeìa, Ḱaŷndïm, 62. èkaĩ 49., a zöld órájaph‑19 ·· -245 732 316 szó (704 132+24 041+4143) 5 072 486 betű (4 908 670+163 816) 5 610 018 jel (@537 532) | 691, 69,09%, 416 722 idézet, 13:52 mű 1019 átlag, 172 szórás -63–109 (ph-18, ne-4) | 0 címke 0 példányban 0 kategória 0% na-1 |
| 2209. nap, 329 szó/nap, 2296 betű/nap, 76:43/sómir, 0,96 oldal/nap | 2027.7.15.:1046, 3088 31. 2:51 | ||
pr Prológus | |||
| |||
| 250 (36%) | ||
na A HAJÓ | 29 (4%) 1 | ||
nb AZ ŰRBEN | 27 (3%) 30 | ||
nc RECEPTOR | 29 (4%) 57 | ||
nd A GALAXIS | 24 (3%) 86 | ||
ne LIAN, LIAN, LIAN | 24 (3%) 110 | ||
nf SZAISZ | 24 (3%) 134 | ||
ng MENEDÉK | 24 (3%) 158 | ||
nh HAZAÚT | 24 (3%) 182 | ||
ni ABRONCSVILÁG | 22 (3%) 206 | ||
nj LETELEPEDÉS | 23 (3%) 228 | ||
| |||
| 250 (36%) | ||
oa NAMINDAN-DZSÚMI | 30 (4%) 251 | ||
ob HÍRNÉV | 25 (3%) 281 | ||
oc LIMELULLÍ | 24 (3%) 306 | ||
od SAUNIS | 21 (3%) 330 | ||
oe ALAPPONT | 22 (3%) 351 | ||
of SẄTỲM ŮY DÅI ÁP | 26 (3%) 373 | ||
og SZINDORIA | 24 (3%) 399 | ||
oh A KISLÁNY | 24 (3%) 423 | ||
oi JANNÍHAUM | 25 (3%) 447 | ||
oj TANÍTÓ | 29 (4%) 472 | ||
| |||
| 190 (27%) | ||
pa HINNULDUD | 22 (3%) 501 | ||
pb SUGÁRGÁT | 27 (3%) 523 | ||
pc HANGILAORAN | 25 (3%) 550 | ||
pd AZ ELSŐ SZÍAN | 25 (3%) 575 | ||
pe SINNÍ | 22 (3%) 600 | ||
pf AUSTA VAIRȲNTA KYVOMAS | 27 (3%) 622 | ||
pg ILGÁ | 24 (3%) 649 | ||
ph – – – | 18 (2%) 673 |