„Az ország, a társadalom az emberekért van. Akinek nincs mit enni adni a gyerekének, vagy nem tudja, hogy holnap is adhat-e neki, annak hiába magyarázod, hogy az államgazdaság milyen jól működik.”
Ninda: Nemlétező politikai beszédeim,
46.
46.
Ḱaŷndïm
59. lẙaikś 25.
a fehér órája
A miniszterelnök dühösen rótta a szobát fel s alá. Rá sem nézett az ajtóban álldogáló négy titkárra. A tévére sem, ami hang nélkül közvetítette a ŚÂW körkapcsolásos adását az ország egyre több és több világáról. Sehová sem nézett. De a képernyőn folyamatosan újabb és újabb számok jelentek meg, és a titkárok képtelenek voltak levenni róluk a szemüket.
Ötmillió tüntető Ḱaŷndïm nyolc helyszínén.
Kétmillió Lũakẽàńban.
Hatmillió az anyabolygó többi részén.
Kilencmillió Ûdûùnon, és népszavazási kezdeményezés a függetlenségről.
Négymillió Lìïrkolẽynen…
Hárommillió Âisdṙuũron…
Huszonkétmillió a kis világokon.
Összesen országszerte hatvanmillió tüntető.
A Maìsyllôòp Művek, az utolsó nagyobb üzem Lũakẽàńban, beszüntette működését.
A Sèṙon légivasút leállt.
Országszerte hatvanhétmillió tüntető.
A harmincezer lakosú ÁÂsuòp népességének kilencvenkilenc százaléka kint ül az utcán. Otthon csak néhány nagybeteg és öreg maradt, meg a kormánypárt helyi szervezetéből harmincan. A többi húsz azok közül is kint van az utcán.
Országszerte hetvenkétmillió tüntető.
Nůsṙaýp is ott volt az irodában, az egyik sarokban ült egy fotelben, arcát a kezébe temetve, és nem szólt semmit. Miatta robbant ki ez az egész. Az ő két mondata miatt. „Elegem van már ebből a Nìïndà-őrületből! Miért nem tudott az a gyerek rendesen fölfordulni ott a koszos sikátorban, ahova való volt?!”
Îllẁrnôśnak mondta, kettesben sétáltak a Lůḩiët parkban. Nem vették észre, hogy van ott egy kamera.
Amikor a botrány kirobbant, megpróbált ezzel védekezni. Hogy magánbeszélgetést hallgattak ki, törvénysértő módon jutottak a felvétel birtokába. Ami kétségtelen igazság volt, csak sem az ÀLAN-t, sem az ellenzéki sajtót nem érdekelte, és egyre több kormánypárti is kijelentette: ezt nem tűrik egy belügyminiszter-helyettestől.
Érśom asszony felnézett a faliórára. A mutató már a tizennyolcadik huszadon állt. Nemsokára megpirosodik a számlap és lejár az ÀLAN ultimátuma. Megkezdik az általános nemzeti sztrájkot.
– Tennünk kell valamit, Nůsṙaýp úr – szólalt meg a miniszterelnök.
– Igen, asszonyom – felelte a miniszterhelyettes fakó hangon.
– Nem szokásom meghátrálni, ugye tudja?
– Tudom, assz…
– Sỳÿndèis! Nůsṙaýp urat leváltom és menesztem a kormányból, utódja egyelőre nem lesz, és kell bele az összes zöldség arról, hogy sajnáljuk és megbékélés. Kész?
– Igen, asszonyom – felelte az első titkár, hiszen a kérdés azt jelentette, hogy van-e ilyen beszéd megírva készen, ő pedig természetesen már előre megíratta. Azt is, hogy nem hátrálnak meg és Nůsṙaýp marad. Érśom asszony megkövetelte, hogy minden helyzetben rögtön írja, illetve írassa meg az összes lehetséges beszédet.
– Rendben. Piroskor elkezdem a beszédet. Nůsṙaýp úr, nem felejtem el, hogy maga miatt hátráltam meg először politikai pályafutásom során. Nem szeretném önt még egyszer látni, a sajtóban sem.
Felsőfokú végzettséggel bíró sỳÿndoṙtól elképzelhetetlen volt, hogy egy beszélgetés végén köszönés nélkül távozzon. A miniszterelnök most mégis megtette. Egyszerűen kiviharzott az irodából, a titkárok szolgálatkészen loholtak a nyomában. Nůsṙaýp lemondó sóhajjal feltápászkodott, ő is kiment, de a folyosón másik irányba fordult.
A magára hagyott tévékészülék képernyőjén ekkor jelent meg a három óriási betű:
ỸDŃ
Vagyis ỹtinênw dâatòp ńẃtilïm – általános nemzeti sztrájk. S a kamera átváltott a Śawtẁn térre, ahol Dårń professzor, a Sùm Egyetem rektora tartott beszédet. De ha valaki belép most az irodába, nem hallott volna semmit – a készülék lenémítva maradt.
– Elég volt! – visszhangzott a professzor hangja a belügyminisztérium épületének falán. – Elég! Elegünk van a Nůsṙaýp-féle alakokból, akik részt vesznek az ország vezetésében, de emberi tisztességet soha nem tanultak. Elegünk van az ilyen kormányokból, amik efféle alakokat tesznek pozícióba. Elegünk van ebből a romlott rezsimből, ahol egymást váltják az ilyen züllött kormányok. Az ÀLAN vezetősége úgy határozott, hogy nem éri be Nůsṙaýp távozásával. Követeljük Érśom asszony és Vûyrd Ḱïyṙeàn államelnök lemondását!
– Forradalom? – vette át a szót Vâraẁt másodszázados, aki egy éve szerelt le a hadseregből és lépett be az ÀLAN-ba. – Nem, nem akarunk mi forradalmat. Nìïndà nem használná ezt a szót, mert őt ez a szó fegyveres felkelésre, belháborúra emlékezteti, s attól természetéből fakadóan irtózik. Hát mi sem használjuk. Az ÀLAN eddig is békés szervezet volt, ezentúl is az akar maradni. De elég volt! Elég már a nyakunkon élősködő, hajbókolást követelő nagyurakból, akik soha semmit nem adtak nekünk, mindig csak elvettek, aztán még többet akartak! Távozzanak a hatalomból, és cserébe megkíméljük az életüket, mert Nìïndà is ezt tenné.
– Mi nem nyúlunk fegyverhez – jelentette ki a melléjük lépő Ìsy, egy diáklány a Sùmról, akinek a családnevét ki sem írták a tévések. – Bármit teszünk, békésen tesszük. Ők azok, akik folyton az erőszakhoz nyúlnak. Erőszakkal kergették el Nìïndàt a szülővárosából, pedig nem tett semmi rosszat, csak enni akart. Erőszakkal léptek fel békés tüntetők ellen számtalanszor, amíg az ÀLAN fellépése rá nem vette őket, hogy legalább a tüntetések alkalmával felhagyjanak ezzel az eszközzel. De megölték Àntãst, megölték a másik Nìïndàt! Soha nem ártott egyikük sem senkinek! Megverték az aktivistáinkat! Mindenhol fegyveresen járnak-kelnek. Amióta az ÀLAN működik, az ervé létszámát megkétszerezték! – Az ýrvý szót használta, ahogy a lũakẽàńi csavargók hívták a rendfenntartókat, nem a köznyelvi rỹvỳt. – Amikor nem fegyverrel lépnek fel, akkor sem tűrnek ellentmondást, nem kérdezik a véleményünket, kihirdetnek és parancsolnak! Miért? Mi ad nekik jogot erre? Sỳÿndoṙeìa parlamentáris köztársaság. Ezeket az embereket mi választottuk és mi fizetjük. Állítólag az úgynevezett elnök urat is, ámbár puccsal jutott hatalomra és azóta egyetlenegyszer sem volt igazi szabad, tisztességes elnökválasztás, ahol a többi jelölt is megkapta volna a rendes esélyeket. Miért nem? Mert Ḱïyṙeàn nem hajlandó másnak esélyt adni, vállalni a megmérettetést, hiszen azzal azt kockáztatná, hogy esetleg nem ő győz!
– De a mi fő célunk nem az, hogy megváltozzon az elnök és a miniszterelnök személye – közölte Dårń professzor. – Ez önmagában mit sem ér. Nìïndà megmondta: mindegy, ki vezeti az országot, az számít, hogy mire használja a hatalmát. Nìïndà megmondta: az emberek élete számít, hogy van-e mit enni, van-e fedél a fejük fölött. A Ḱïyṙeàn-rezsim erőszakos fellépések sorával, szándékosan kiprovokálta a Testvériség hajóinak távozását, mert zavarta őket, hogy mások is járnak Sỳÿndoṙeìán, olyanok, akik nem hódolnak be az ő képzelt nagyságuknak. A Testvériség távozásával leállt a külkereskedelem, áruhiány állt be, az árak az egekbe szöktek. Az a célunk, hogy sũùnỹ barátaink visszatérhessenek hozzánk, és Sỳÿndoṙeìa ismét a galaktikus közösség tagja lehessen. Ez pedig csak akkor lehetséges, ha Ḱïyṙeàn távozik a hatalomból. ÎÌdaṙa ügyvivő úr ezt világosan kifejtette. Ha Ḱïyṙeàn lemond, a Testvériség visszatérhet, és az üzletek polcai ismét megtelhetnek áruval!
A Nagyobbik Sárga Ház sajtószobájának előterében Érśom miniszterelnök kővé dermedten hallgatta a szónoklatokat. Kezében a beszéde Nůsṙaýp menesztéséről, amit már készült elmondani.
←of-15 információtörténet [39] Az embert az álmai tartják életben. Ha elengeded az álmaidat, meghaltál. Nem, ezt se írd föl, Sileni. Ezt is mindenki tudja. (Sileni: Ninda élete, 503.) :: Dzsilgarrúmi, Hanit, 43 663. dzsirat nangrifan, 20of‑15 információtörténet of-16 forradalom [-4] Az ország, a társadalom az emberekért van. Akinek nincs mit enni adni a gyerekének, vagy nem tudja, hogy holnap is adhat-e neki, annak hiába magyarázod, hogy az államgazdaság milyen jól működik. (Ninda: Nemlétező politikai beszédeim, 46.) :: Sỳÿndoṙeìa, Ḱaŷndïm, 59. lẙaikś 25., a fehér órájaof‑16 forradalom of-17 időszámítás [-11] Hogyan éltél? Mit tettél a világban? Hagytál nyomot magad után? Változott valami azáltal, hogy megszülettél? Ha igen – nem éltél hiába. (Ninda: A fény lúmái, 222.)of‑17 időszámítás→
ph-21 id [-931] ()ph‑21 id ·· -856 (2138 › 60:47) 733 658 szó (705 435+24 080+4143) 5 082 592 betű (4 918 505+164 087) 5 620 320 jel (@537 728) | 693, 69,29%, 417 724 idézet, 13:52 mű 1019 átlag, 184 szórás -75–109 (ph-19, ne-4) | 0 címke 0 példányban 0 kategória 0% na-1 |
2219. nap, 328 szó/nap, 2290 betű/nap, 76:50/sómir, 0,96 oldal/nap | 2027.7.19.:1190, 3085 8. 21:40 |
pr Prológus | |||
ELSŐ RÉSZ | |||
A SÖTÉTSÉG MÖGÜL | 250 (36%) | ||
na A HAJÓ | 29 (4%) 1 | ||
nb AZ ŰRBEN | 27 (3%) 30 | ||
nc RECEPTOR | 29 (4%) 57 | ||
nd A GALAXIS | 24 (3%) 86 | ||
ne LIAN, LIAN, LIAN | 24 (3%) 110 | ||
nf SZAISZ | 24 (3%) 134 | ||
ng MENEDÉK | 24 (3%) 158 | ||
nh HAZAÚT | 24 (3%) 182 | ||
ni ABRONCSVILÁG | 22 (3%) 206 | ||
nj LETELEPEDÉS | 23 (3%) 228 | ||
MÁSODIK RÉSZ | |||
HAJNALSUGÁR | 250 (36%) | ||
oa NAMINDAN-DZSÚMI | 30 (4%) 251 | ||
ob HÍRNÉV | 25 (3%) 281 | ||
oc LIMELULLÍ | 24 (3%) 306 | ||
od SAUNIS | 21 (3%) 330 | ||
oe ALAPPONT | 22 (3%) 351 | ||
of SẄTỲM ŮY DÅI ÁP | 26 (3%) 373 | ||
og SZINDORIA | 24 (3%) 399 | ||
oh A KISLÁNY | 24 (3%) 423 | ||
oi JANNÍHAUM | 25 (3%) 447 | ||
oj TANÍTÓ | 29 (4%) 472 | ||
HARMADIK RÉSZ | |||
AZ ÚJ FÉNY | 192 (27%) | ||
pa HINNULDUD | 22 (3%) 501 | ||
pb SUGÁRGÁT | 27 (3%) 523 | ||
pc HANGILAORAN | 25 (3%) 550 | ||
pd AZ ELSŐ SZÍAN | 25 (3%) 575 | ||
pe SINNÍ | 22 (3%) 600 | ||
pf AUSTA VAIRȲNTA KYVOMAS | 27 (3%) 622 | ||
pg ILGÁ | 24 (3%) 649 | ||
ph – – – | 20 (2%) 673 |