„Azt hiszem, a szúnik iránti ellenséges érzés egyik forrása, hogy nekünk nincsen saját világunk és csak úgy vándorlunk az űrben összevissza. Egyik sem igaz, de a dzserangok ezt hiszik, és ettől úgy érzik, nekünk olyan szabadság adatik meg, ami nekik nem. Ez viszont igaz – de nem ezért.”
Szinensi: Szúnahaum és a Galaxis,
37.
37.
Ninda a kilátóban nézte egészen végig, ahogy megközelítik a Színangirt. Szamtahu közvetítette az útjukat, sőt bekapcsolt egy jelzőrendszert, amit az űrhajósok mindig használnak: ez a falon és a padlón megjelölte a rendszerben közlekedő összes hajót, azokat is, amik túl messze voltak és nem is látszottak, kis zöld karikákat rajzolt az űr feketeségére vagy Antaur sivatagjára, és mellé odaírta a hajó nevét és felségjelét. Sok hajót mutatott, az Antaur-rendszer forgalmas hely volt. Antauri felségjellel közlekedett az Ektun, a Nemori, a Karandi, a Voetra és a Naklin, a bolygóközi forgalmat lebonyolító komphajók. A csillagközi forgalom még nagyobb volt: ekkor érkezett vagy távozott a sídi Fenantar és Demindri, a rekki Ompataum, a haparini Szohomisz, a kalgéi Ammi–4 és Ekka–3, a namarildi Paronon, a hemuldi Rolg Te Úmb és a Testvériség egy másik hajója, az Ilund Minangé – csupa nagy csillagközi hajó, mindegyik másmilyen. Szamtahu mesélt neki – egyedül neki, addigra mindenki más elment már a kilátóból – más népek hajóiról, amik egészen mások, mint az övéik. Legtöbbjük szűk folyosókról nyíló, szűk kabinok sokaságából áll, kevés közösségi tér van, csak olyasmik, mint éttermek, üzletek, hasonlók. Ő például még soha nem látott játszóteret, uszodát, parkot olyan hajókon, amik nem a Testvériséghez tartoznak. Márpedig az övéiken ezek is vannak, a szísiben is. Ninda bólintott. Már bekóborolta a szísit és tudta, hogy ott is van uszoda, bár csak egy, de játszótér tíz is. Park nincsen a szísiben, mert az utasoknak ott van a suár hatalmas parkja, amit éjjel-nappal elérnek. De más államok hajóin effélék nem állnak az utasok rendelkezésére. Szamtahu éppen ismerte a feléjük tartó Fenantart, a sídi kereskedelmi flotta egyik legfontosabb hajóját, ami henger alakú volt, tíz emelet magas, az emeletek száz rígin átmérőjű körök, amiken alig száz parányi kabint helyeztek el, a többi hely az árué – ezen a hajón elsősorban azt szállítanak, de hát a méretei eltörpülnek az Aulang Laip mellett. A Testvériségen kívül csak néhány nagy csillagközi cégnek vannak olyan méretű hajói, amik több ezer utast és nagy mennyiségű árut is szállítanak. De senki sem vonja kétségbe, hogy a szúni hajók biztosítják a legnagyobb kényelmet az utasoknak. Belátható időn belül nem is lehet számítani arra, hogy olyan cég alakul, amelyik versenyezni tud velük – hiszen a Testvériség hajói nemcsak hatalmasak és kényelmesek, de nagyon sok is van belőlük, a spirálkar legnagyobb részét behálózzák.
És itt van a Színangir, a Testvériség állóhajója, ezeket így hívják. Valójában nem áll, ez is mozog, de csak néhány évenként indul el. Óriás teherhajó, ami nem száll le sehol, most évekig kering Antaur körül, időnként felszáll hozzá egy teherkomp az antauri bányákból hozott anyaggal, amit a Színangir gyomra úgy nyel el konténerszámra, hogy odabent meg sem látszik. Amikor aztán évek múlva megtelik, akkor indul el a hajó, felkeres néhány világot, ahol megveszik a nyersanyagokat, aztán pályára áll valamelyik másik bányavilág körül, hiszen itt addigra már egy másik szúni hajó kering.
De a Színangir nemcsak az antauri bányák termelését szállítja, hanem sok árut vesz fel a környékbeli hajóktól is, amit azok megvettek különféle világokon. Ezért jöttek ők is: árut hoztak, amit átrakodnak a Színangirra, és az viszi majd tovább.
– Egyszerű dolog – mesélte Sorvek, a rakodás felügyelője, akivel Ninda az angriban találkozott, miután bedokkoltak a Színangirra. – Minden konténernek nyilvántartjuk a tartalmát, a tulajdonosát és a rendeltetési helyét. Ha egy haverod Szindoriáról csomagot küld neked, azt a Testvériség bármelyik hajója fölveheti, de rajta lesz a címzés, hogy Ninda, Aulang Laip, tehát a gép kikalkulál egy útvonalat hajótól hajóig, és mindig úgy irányítja, hogy a lehető leggyorsabban ideérjen. Ezek, amik itt mennek – intett a megfigyelőfülke ablaka mögött vonuló futószalag felé –, nem postacsomagok, ez áru, amit megvettünk mindenféle világokon, nézd, itt a jegyzék ezen a nagy képernyőn, vetőmagvak szindor és sídi világokról, gépalkatrészek Tuolréről, meg a többi. Ez a Testvériség tulajdona, tehát oda visszük, ahova akarjuk. A Színangir gépe majd utánanéz, hogy melyikért milyen árat lehet kapni Antauron meg más világokon, ahol járni fognak, és aszerint dönt, hogy hol kínálja eladásra.
– Vagyis a Színangir nem fizet érte nekünk?
– Természetesen nem. Egymásnak a Testvériség hajói nem fizetnek. Akármelyik hajóról adjuk el az árut, ugyanabba a pénztárba kerül az ára, legfeljebb ha nem elektronikusan fizetnek, hanem bankjegyekkel, akkor másik hajón őrzik a pénzt. De végül minden hajó ugyanoda viszi, Szúnahaumra, a nagy pénzraktárba. Amúgy hamarosan láthatod a Színangirról érkező pénzes konténert is, a másik futószalag is mozog már. Az ottani üzletek bevételét mi visszük tovább Szúnahaumra, vagy lehet, hogy már előbb átadjuk egy másik hajónak… lám csak, ott is van, az a pénzes konténer, azok mindig sárgák.
– Ugyanolyannak néz ki, mint az összes többi.
– Ugyanolyan is. Persze te otthon Szindorián bizonyára láttál pénzszállítókat, nagy, agyonpáncélozott kocsikkal. – Ninda nem javította ki, hogy neki Szindoria nem az otthona. Úgysem úgy értette. – Mi nem bíbelődünk effélével. A konténereinkhez már hozzáférni is éppen elég bonyolult, elmozdítani őket pedig lehetetlenség, őrzi őket a rendszer éppen elég jól. Úgyhogy egy egyszerű zár megteszi, fölösleges drágábbra költeni. Ez mindenhol így van a Testvériségben, mi nem pazaroljuk a pénzt többszörös védelemre, ha elég az egyszerest úgy megerősíteni, hogy ne lehessen kicselezni.
– Minden védelmet ki lehet cselezni. – Nindát kezdte fárasztani ez a kedélyes, bőbeszédű ember, aki olyan elégedett mosolyt vágott mindenhez, amiről beszélt, mintha ő találta volna fel.
– Hát hogyne. Csak éppen amióta ez a rendszer működik, több tízezer éve, egyszer sem sikerült senkinek. Először is be kell jutni az utasok elől elzárt részre, ami már önmagában a lehetetlennel határos. Szúniknak persze nem gond – csakhogy a szúnik nem lopnak.
Ninda összerezzent.
– Nem lopnak?
– Nem. Mi jól élünk. Nem szorulunk rá. És nem fogjuk ezt a jólétet kockáztatni. Ami meg más államok pénzét illeti, föl se tudná használni, aki ellopja. A bankjegyek száma automatikusan bekerül a nyilvántartásba.
Ninda pislogott. Egy egész nép, ahol nem lopnak? A szindor csavargók között volt egy mondás: „mi csak kaját lopunk”, ami nem volt szó szerint igaz – mást is loptak, bár valóban azért, hogy kaját vegyenek az árából –, de abból a gondolatmenetből rövidült, hogy a gazdagok sokkal értékesebb dolgokat lopnak, és nem azért, hogy legyen mit enniük. Minden csavargó tökéletesen meg volt győződve arról, hogy a gazdagok azért gazdagok, mert sokat lopnak.
←nd-21 Antaur 1 [4] Ha az űrben kering egy kő, amin lehet energiát és nyersanyagokat termelni, de nem látsz rajta emberi életet: nézd meg a másik oldalon. (Ílgaszaumi, Közmondások és népi bölcsességek tára) :: Aulang Laip, Antaur-rendszer, 43 612. famut ukingahannd‑21 Antaur 1 nd-22 angri [-23] Azt hiszem, a szúnik iránti ellenséges érzés egyik forrása, hogy nekünk nincsen saját világunk és csak úgy vándorlunk az űrben összevissza. Egyik sem igaz, de a dzserangok ezt hiszik, és ettől úgy érzik, nekünk olyan szabadság adatik meg, ami nekik nem. Ez viszont igaz – de nem ezért. (Szinensi: Szúnahaum és a Galaxis, 37.)nd‑22 angri nd-23 Színangir [47] A világon a leggyengébb a gondolat: egy porszemet sem tud arrébb lökni. A világon a legerősebb is a gondolat: a Galaxis sorsát is megfordíthatja. Hogy lehetséges a kettő egyszerre? Talán a gondolat semmi – vagy minden? Vagy a kettő egyszerre? (Ninda: A fény lúmái, 52.)nd‑23 Színangir→
ph-20 árdzsimanjáték [-43] Az emberi kultúra változatossága kimeríthetetlen. (Ninda: Beszmélgetések, 1097.) :: Szúnahaum, Hilgúman-Dzsámaut, 43 713. szahut szimsáhuran, 567ph‑20 árdzsimanjáték 20 733 564 szó (705 341+24 080+4143) 5 081 917 betű (4 917 829+164 088) 5 619 615 jel (@537 698) | 692, 69,19%, 417 724 idézet, 13:53 mű 1019 átlag, 172 szórás -63–109 (ph-18, ne-4) | 0 címke 0 példányban 0 kategória 0% na-1 |
| 2216. nap, 329 szó/nap, 2293 betű/nap, 76:51/sómir, 0,96 oldal/nap | 2027.7.20.:348, 3089 5. 23:57 | ||
pr Prológus | |||
| |||
| 250 (36%) | ||
na A HAJÓ | 29 (4%) 1 | ||
nb AZ ŰRBEN | 27 (3%) 30 | ||
nc RECEPTOR | 29 (4%) 57 | ||
nd A GALAXIS | 24 (3%) 86 | ||
ne LIAN, LIAN, LIAN | 24 (3%) 110 | ||
nf SZAISZ | 24 (3%) 134 | ||
ng MENEDÉK | 24 (3%) 158 | ||
nh HAZAÚT | 24 (3%) 182 | ||
ni ABRONCSVILÁG | 22 (3%) 206 | ||
nj LETELEPEDÉS | 23 (3%) 228 | ||
| |||
| 250 (36%) | ||
oa NAMINDAN-DZSÚMI | 30 (4%) 251 | ||
ob HÍRNÉV | 25 (3%) 281 | ||
oc LIMELULLÍ | 24 (3%) 306 | ||
od SAUNIS | 21 (3%) 330 | ||
oe ALAPPONT | 22 (3%) 351 | ||
of SẄTỲM ŮY DÅI ÁP | 26 (3%) 373 | ||
og SZINDORIA | 24 (3%) 399 | ||
oh A KISLÁNY | 24 (3%) 423 | ||
oi JANNÍHAUM | 25 (3%) 447 | ||
oj TANÍTÓ | 29 (4%) 472 | ||
| |||
| 191 (27%) | ||
pa HINNULDUD | 22 (3%) 501 | ||
pb SUGÁRGÁT | 27 (3%) 523 | ||
pc HANGILAORAN | 25 (3%) 550 | ||
pd AZ ELSŐ SZÍAN | 25 (3%) 575 | ||
pe SINNÍ | 22 (3%) 600 | ||
pf AUSTA VAIRȲNTA KYVOMAS | 27 (3%) 622 | ||
pg ILGÁ | 24 (3%) 649 | ||
ph – – – | 19 (2%) 673 |